Magánorvosi Egészségbiztosítás Útmutató

Mi az a magánorvosi egészségbiztosítás?

Mielőtt rátérnénk a magánorvosi egészségbiztosítások bemutatására, érdemes pár szóban áttekinteni, hogy mit nevezünk egészségbiztosításnak, és milyen típusaival találkozhatunk a hazai biztosítók kínálatában.

A kockázati biztosítások körében azokat a termékeket nevezzük egészségbiztosításnak, amelyek valamilyen formában az egészségünk megőrzésével, egy betegség kezelésével, egészségi állapotunk romlásának mérséklésével foglalkoznak.

Alapvetően három nagy csoportot különböztethetünk meg az egészségbiztosítási termékek kategóriáján belül.

Az első ilyen, ami a legkorábban jelent meg a piacon, az a klasszikus összegtérítéses, vagy más néven összegbiztosítás. Ezek a biztosítások a szerződésünkben előre definiált térítési események után, egy előre meghatározott összeget fizetnek ki a biztosított számára. Tehát a kifizetés minden esetben utólagosan történik. Ilyen klasszikus összegfinanszírozó egészségbiztosítás például a Uniqa Biztosító – Med Help III. biztosítása.

A második típust a kritikus betegségek külföldi gyógykezelését lehetővé tevő egészségbiztosítások jelentik. Ezek olyan szolgáltatásfinanszírozó (nem pénzt fizet, hanem orvosi kezelést szolgáltat) biztosítási konstrukciók, amit a szerződésünkben előre rögzített, úgynevezett rettegett betegségek – mint például a daganatos betegségek vagy by-pass (szívkoszorúér) műtét – diagnosztizálása esetén vehetünk igénybe.

Jelenleg hazánkban két biztosító kínálatában – a CIG Pannónia és a Uniqa – érhetőek el ezek a termékek, amelyek közel azonos feltételek mellett kínálnak lehetőséget a kritikus betegségek külföldi gyógykezelésére. Ezek szakmai hátterét a Further nemzetközi orvosi hálózata biztosítja.

Az egészségbiztosítási piac harmadik szegmensét a hétköznapokban gyakran csak magánorvosi biztosításként emlegetett szolgáltatáslapú egészségbiztosítások adják. Ezek a biztosítási konstrukciók nagyjából 2010 körül jelentek meg a hazai biztosítók palettáján.

Az ilyen típusú biztosítások lényege, hogy egy előre meghatározott biztosítási díjért – tulajdonképpen átalánydíjért – cserébe, a biztosító megszervezi és finanszírozza a magánorvosi ellátásunkat. Vagyis a biztosítási díjon felül, nekünk már nem kell plusz összeget fizetnünk az orvosi vizsgálatokért, ellátásért. Tehát olyan biztosítási termékről van szó, ahol a biztosítótársaság a biztosítási esemény bekövetkeztekor nem pénzbeli juttatást, hanem szolgáltatást nyújt a biztosított részére.

A biztosítás célja, hogy betegség esetén gyors és szakszerű ellátást, vagy preventív jelleggel vizsgálatokat nyújtson, amit egy magas színvonalú, privát orvosi ellátás részeként vehetünk igénybe. Ezért leginkább azoknak az ügyfeleknek ajánlott, akiknek fontos a minőségi, illetve gyors orvosi kezelés és hajlandóak áldozni egy ilyen szolgáltatásra.

Sokunkban felmerül, hogy kiváltható-e a társadalombiztosításunk (TB) egy magánorvosi egészségbiztosítással. Nézzük meg, hogy ezek az termékek valóban megfelelő alternatívát nyújtanak-e erre a feladatra.

Sajnos ezek a konstrukciók nem alkalmasak arra, hogy teljes egészében kiváltsák a TB-t. Legfőképpen azért, mert vannak olyan terápiás eljárások, esetleg speciális eszközöket, és hosszabb kórházi bentfekvést igénylő orvosi beavatkozások, amelyek nagyon költségesek lennének.

A következő indok, amiért az egészségbiztosítás nem tudja kiváltani a TB rendszert, az a sürgősségi ellátás. Ez ugyanis nem tervezhető, a magánorvosi ellátást biztosító rendelőknek nincs sem kapacitása, sem infrastruktúrája a sürgősségi ellátás biztosításához. És ha belegondolunk az is nehezen lenne megoldható, hogy vészhelyzetben éppen abba a kórházba, ahhoz az orvoshoz kerüljünk, akinél érvényes a magánorvosi egészségbiztosításunk.

De, ami talán még fontosabb, hogy a magán egészségügyi ellátórendszer sincs felkészülve technikailag sok nagyobb és összetettebb beavatkozásra, illetve gyakran a megfelelő infrastruktúra sem áll a rendelkezésükre. (Emellett pedig természetesen az állami rendszer sem teszi lehetővé, hogy ne fizessük a TB-t.)

Mi a különbség az egészségpénztár és az egészségbiztosítás között? 

Sokszor félreértésre adhat okot a nem megfelelő fogalomhasználat, ezért mindenképpen fontos tisztázni, hogy az egészségbiztosítás nem azonos az egészségpénztári tagsággal.

Az egészségpénztárak az 1990-es évek óta működnek Magyarországon és céljuk, hogy előtakarékosság útján felkészítsenek a jövőbeli egészségügyi kiadásaink finanszírozására.

Talán ez az egyik legfontosabb különbség az egészségpénztári tagság és a magánorvosi biztosítás között. Míg az előbbi egy megtakarítás, amit a jövőbeli egészségügyi problémáink megoldására fordíthatunk, addig a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítással – ahogy már említettük – egy “átalánydíj” ellenében válunk jogosulttá a magánorvosi ellátásra.

Lényeges különbség továbbá, hogy az egészségpénztári befizetések után állami támogatást is kaphatunk adóvisszatérítés formájában (a pénztárba befizetett összeg 20%-a, de max. 150 ezer forint), ezzel is ösztönöznek minket az öngondoskodásra. 

Az egészségpénztári számlára befizethetünk mi magunk is, de cafetéria elemként a munkáltató is utalhat rá.

Fontos tudni, hogy az így összegyűjtött pénz felhasználása kötött, de viszonylag széles körben elkölthető. Akár magánorvosi ellátást, mint például fogászati kezelést vagy szemészeti vizsgálatot is fizethetünk belőle, de gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, vagy szemüveg vásárlásunk költségeit is fedezhetjük belőle. 

Ráadásul az egészségpénztári számlánkon összegyűjtött egyenleget nem csak mi, hanem akár családtagjaink is felhasználhatják. Ez egy lényeges különbség az egészségbiztosításokhoz képest, ahol csak a biztosított személy veheti igénybe a szolgáltatásokat.

Hátránya a magánorvosi biztosításokkal szemben, hogy amennyiben egészségpénztárunk terhére szeretnénk elvégeztetni valamilyen vizsgálatot, úgy azt nekünk kell megszervezni. Vagyis nekünk kell tájékozódni, hogy mely egészségügyi szolgáltatóknál használhatjuk ki egészségpénztári tagságunkat. Továbbá, személyesen nekünk kell megszervezni a szükséges vizsgálatokat, azaz megkeresni az orvost, időpontot foglalni és az ezzel járó egyeztetéseket lefolytatni. (Ahogy azt később látni is fogjuk, a magánorvosi egészségbiztosítás keretében befizetett díj ellenében az ellátásszervezést is biztosítják nekünk).

Az egészségpénztár, illetve az önsegélyező pénztár esetében saját zsebből fizetünk az igénybe vett szolgáltatásokért, némi kedvezménnyel (ami az SZJA visszatérítésből fakad).

A magánorvosi egészségbiztosítás egy komplett megoldást biztosít bármilyen jellegű, akár hosszabb kezelést igénylő, magas költségű egészségügyi problémánkra. Itt a biztosítási díjon felül soha nem kell saját zsebből fizetnünk. Ez tökéletes választás lehet az SZJA-val nem rendelkező KATÁ-s vállalkozóknak vagy külföldi munkaviszonnyal rendelkezőknek, de természetesen azoknak is, akiknek ugyan van személyi jövedelemadójuk, de a teljeskörű megoldást választanák, ahol nem kell vizsgáltonként külön-külön fizetniük. 

Hogyan működik a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás?

Az alapfogalmak tisztázását követően a következő fejezetben részletesen megismerkedünk a szolgáltatásalapú (azaz magánorvosi) egészségbiztosítások működésével, és áttekintjük, hogy milyen szolgáltatásokat, mekkora összeghatárig vehetünk igénybe.   

Ahogy azt már említettük az egészségbiztosításnak ezen típusa nem anyagi segítséget, hanem szolgáltatást nyújt a biztosított személy részére. Mindez úgy történik, hogy a biztosítóval szerződésben álló magánegészségügyi szolgáltató partnerek valamelyikénél kivizsgáltatjuk a panaszaikat.

Tehát, ha valamilyen egészségügyi problémát tapasztalunk, akkor a biztosítónk ellátásszervezőjével kell felvennünk a kapcsolatot. Ők a velük szerződött magánrendelők és kórházak közül kiválasztják, hogy melyik orvost kereshetjük fel legrövidebb időn belül, de igény esetén akár magunk is választhatunk egy általunk preferált orvost vagy rendelőt. 

A vizsgálatot, illetve kezelést követően pedig a költségeket a biztosító és az ellátó intézmény minden esetben rendezi egymás között, vagyis nekünk ezért már külön nem kell fizetni.

Ezek után jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy mi van akkor, ha olyan orvoshoz szeretnénk menni, aki nincs szerződve az ellátásszervezővel?

Természetesen a legtöbb esetben erre is van lehetőség, ha azt előre jelezzük. Amennyiben ezt a biztosító és az ellátásszervező engedélyezi, akkor elvégeztethetjük a vizsgálatot az általunk választott szakemberrel. Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy ebben az esetben az így elvégzett vizsgálat vagy beavatkozás a költségét meg kell előlegeznünk, vagyis ki kell fizetnünk az orvosi rendelőben. Ezt követően viszont a biztosító utólagosan kifizeti számunkra az összeget a számla alapján.

A fenti egyedi esetektől eltekintve tehát egy ilyen egészségbiztosítás tehát nem csak az orvosi szolgáltatást nyújtja a biztosított részére, hanem az ellátásszervezést is, aminek köszönhetően rengeteg időt és energiát megspórolhatunk magunk számára. Hiszen nem kell egyesével végigböngészni a magán egészségügyi szolgáltatók szakorvosait, és akár órákat is eltölteni a megfelelő helyszín és időpont megszervezésével. Arról nem is beszélve, hogy ennek a szolgáltatásnak köszönhetően abban is segítséget kérhetünk hogy panaszainkkal egyáltalán milyen szakorvoshoz érdemes fordulni.

Itt érdemes megállnunk egy pillanatra és megkülönböztetni egymástól az ellátásszervezőt és a 24 órán át hívható call center szolgáltatást, ugyanis a kettő nem ugyanazt jelenti. Az ellátásszervező a vizsgálatok megszervezéséért felelős, vagyis, hogy mikor és melyik magánorvosi rendelőbe mehetünk panasz esetén. 

Az éjjel-nappal hívható call center szolgáltatás igénybevételekor ugyanakkor egészségügyi szakszemélyzettől – általában rezidens orvosoktól – kérhetünk orvosi tanácsot, így az ő segítségüket kérhetjük telefonon keresztül abban, hogy panaszainkkal melyik szakorvoshoz érdemes fordulni vagy hogyan enyhíthetünk azokon otthon, ideiglenesen. Azonban házhoz nem jön ki az orvos, azaz otthoni kivizsgálást nem lehet kérni.

Milyen szolgáltatások, kezelések vehetők igénybe?

A különböző biztosítótársaságok eltérő csomagajánlatokkal és szolgáltatási palettával várják leendő klienseiket. Ezért a következőkben áttekintjük, hogy milyen privát orvosi szolgáltatásokat vehetünk igénybe akkor, ha ilyen biztosítással rendelkezünk.

Az igénybe vehető szolgáltatások sorában szinte minden konstrukcióban megtaláljuk a már korábban is említett, 7/24-ben hívható orvosi call center szolgáltatást, ahol szakembereknek tehetjük fel kérdéseinket valamilyen egészségügyi probléma kezelésével kapcsolatban, vagy például kórházi zárójelentések, laboreredmények értelmezésében, amelyek nem igényelnek sürgősségi ellátást.

Az egyes szolgáltatók termékei, módozattól függően tartalmazzák a legtöbb szakorvosi ellátást, így például belgyógyászati, szemészeti, bőrgyógyászati, fül-, orr gégészeti, kardiológiai vagy éppen neurológiai vizsgálatot.

A diagnosztika vizsgálatok – melyeket két nagyobb csoportra osztanak a biztosítók – is beletartoznak a magánorvosi egészségbiztosítások szolgáltatásai közé. Az első csoportba a kisértékű diagnosztikai vizsgálatok tartoznak, mint a laborvizsgálatok, az ultrahangos és röntgensugaras képalkotó diagnosztikai eljárások, illetve a szövettan.

A másik csoport a nagyértékű diagnosztikai vizsgálatokat tartalmazza, amelybe az MRI, A CT, a PET CT, az  altatásban vagy altatás nélkül végzett endoszkópos vizsgálatok és speciális szövettani tesztek tartoznak.

Sok biztosítónál, különösen a kisebb egészségbiztosítási csomagokban különböző igénybevételi limiteket határoznak meg mind a kettő csoportra.

Az esetek nagy részében a legtöbb vizsgálat rendszerint 2-10 napos várólistával érhető el. Vagyis, még ha várakoznunk is kell néhány napot, akkor is sokkal gyorsabban tudjuk elvégeztetni a biztosításunk terhére a szükséges vizsgálatokat, mintha az állami egészségügyi ellátást vettük volna igénybe.

Vannak konstrukciók, amelyek kórházi ellátást vagy betegszállítást, esetleg gyógytornát is szolgáltatnak. Azt ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy ezeknél a csomagoknál jellemzően előre meghatározzák a szerződésünkben az igénybe vehető szolgáltatások gyakoriságát, vagy az egy biztosítási évben erre a célra felhasználható összeget.

Így például a Generali Private Care Exkluzív csomagjában indokolt esetben 12 alkalmas gyógytornát, vagy kórházi fekvőbeteg-ellátást kiemelt körülmények között 4 millió forint összeghatárig vehetünk igénybe, egy biztosítási éven belül. 

Mindezek mellett találhatunk a biztosítói piacon olyan egészségbiztosítást is – jellemzően a prémium módozatban -, ami nem csak szolgáltatás alapon nyújt térítést a biztosított számára, hanem megjelenik benne egy-egy összegtérítéses elem is, mint például rosszindulatú daganatos betegségekre vonatkozó összegfinanszírozó elem.

Nagy előnye ezeknek a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításoknak, hogy lehetőségünk van olyan módozatot választani, ami meghatározott időnként – többnyire évente – biztosítja számunkra, hogy preventív szűrővizsgálaton vegyünk részt, de találunk olyat is, ami bizonyos gyógyszereket finanszíroz.

Azzal azonban jó, ha tisztában vagyunk, hogy a legtöbb esetben egy alap biztosítási csomagnak nem képezik részét például a nőgyógyászati, vagy szülészeti vizsgálatok, mert ezeket jellemzően időről-időre panasz nélkül is felkeressük. A szülés pedig egy tervezhető, viszont meglehetősen drága beavatkozás, amelyre a legtöbb magánorvosi ellátás nincs is felkészülve, így az még a nagyobb csomagokban sem szokott jelen lenni.

Emellett pedig általában a csomagok nem biztosítanak térítést a fogászati ellátások esetén sem, mert előbb vagy utóbb, de fogorvosi rendelést majdnem mindannyiunknak igénybe kell venni.

A leglényegesebb dolog tehát, hogy a szerződéskötés előtt tájékozódjunk arról, milyen keretek között nyújt számunkra finanszírozást a biztosító. Ugyanis a biztosítási csomagokban, valamilyen formában limitálják az igénybe vehető szolgáltatások körét és / vagy számát.

Ez történhet úgy is, hogy módozattól függően az elvégezhető vizsgálatok darabszámát korlátozzák. Ami viszont a legtöbb módozatra jellemző, hogy a költségesebb diagnosztikai vizsgálatokat limitálják. Például úgy, hogy meghúznak egy összeghatárt, mondjuk 200-500 ezer forint/év értékben, amit átlépve például már nem szolgáltat tovább a biztosító a nagyértékű diagnosztikai vizsgálatokra.

Emellett előfordulhat az is, hogy konkrétan meghatározzák az egy biztosítási éven belül elvégezhető komolyabb kezelések számát, mint például az egynapos sebészet. 

Természetesen magasabb biztosítási díj ellenében választhatunk olyan csomagot is, ahol az olyan szolgáltatások száma nincs korlátozva, mint például a nagyértékű diagnosztika vagy a házivizit. Az egészségbiztosításokat közvetítő szakemberek tapasztaltai alapján a legtöbb ügyfél ezeket végül természetesen nem használja majd ki. Ettől függetlenül egy ilyen korlátlan biztosítás megnyugvást adhat számunkra, hogy probléma esetén bármennyiszer élhetünk az ellátás lehetőségével és akármekkora is a baj vagy akármilyen hosszú a kezelés, nem fogunk limitbe ütközni.

A kizárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatban mindezek mellett talán a legfontosabb feltétel, amit a szerződéskötéskor mindenképpen érdemes alaposan körbejárni, az az előzménybetegségekre vonatkozó előírás.

A legtöbb esetben ugyanis a szerződéskötés előtt diagnosztizált és kezelt betegségeket kizárják és azokkal nem fordulhatunk a biztosítóhoz magánorvosi kezelés céljából.

Találhatunk ugyanakkor a biztosítási piacon olyan terméket, ami nem teljesen zárja ki előzménybetegségeinkkel összefüggő kezeléseket. Tehát, ha korábban, a szerződés megkötése előtt kezeltek minket például gyomorgyulladással, majd évekkel később, már a biztosítási időszakban ismét panaszokat okozna, akkor ezeknél a konstrukcióknál ellátnak minket a maganorvosi keretek között.

Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy a már meglévő egészségügyi problémáinkkal kapcsolatos kontrollvizsgálatokat nem végezhetjük el biztosításunk terhére. Vagyis, a biztosítási időszak előtt diagnosztizált gyomorgyulladás kezeléseit, kontroll vizsgálatait nem végeztethetjük el a biztosításunk terhére. Kivételt képezhetnek ez alól a nagyobb cégek által köthető egészségbiztosítási csomagok, ahol adott esetben az előzménybetegségek is teljes körűen le lehetnek fedve, akár a szükséges kontrollokkal együtt. 

Mindezek mellett azzal is fontos tisztában lenni, hogy a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításokat nem tudjuk igénybe venni olyan egészségügyi problémák esetén, amikor életet veszélyeztető állapotok, panaszok állnak fenn. Ilyen esetben mindig az ingyenesen hívható 112-es segélyhívó számon, vagy az Országos Mentőszolgálat a 104 hívószámán kérhetünk segítséget.

Hol és hogyan indítható egészségbiztosítás?

Hasonlóan más biztosítási termékekhez, magán egészségbiztosítást is alapvetően kétféleképpen köthetünk. Ezért a következőkben áttekintjük mit érdemes figyelembe venni és mérlegelni biztosításkötés előtt, hogy megtaláljuk a számunkra ideális egészségbiztosítási konstrukciót.

Biztosítást köthetünk önállóan is, azonban így kiválasztani a számunkra megfelelő biztosítást legtöbbször rendkívül bonyolult és időigényes feladat. Hiszen ebben az esetben nekünk kell összegyűjteni a szükséges információkat a szerződéskötés előtt.

Ez alapvetően manapság az internetes információgyűjtést jelenti, amikor minden egyes biztosító ajánlatát végigböngésszük. Ebben az esetben nagy eséllyel számtalan kérdés fogalmazódik meg bennünk az egyes konstrukciók kapcsán, amit az adott biztosító irodájában részletesen is átbeszélhetünk a cég függő ügynökeivel.

Ebben az esetben viszont fel kell készülnünk arra, hogy a biztosítók ügynökei majdnem minden bizonnyal elfogultak lesznek a saját termékeik iránt, és várhatóan azt fogják mondani, hogy csakis az általuk kínált szolgáltatásalapú egészségbiztosítás lehet a legjobb választás számunkra.

Ha tehát biztosra szeretnénk menni, és megspórolni az időt és az energiát, akkor az egészségbiztosításunk megkötéséhez kérjük független alkusz segítségét, amelyre többletköltségektől és kötelezettségektől mentesen van lehetőségünk. Az alkusz a mi igényeink alapján, a mi megbízásunkból, érdekeinket figyelembe véve megkeresi a számunkra megfelelő ajánlatokat, és azokat transzparensen be is mutatja nekünk.

Miután sikerült kiválasztanunk a biztosítók kínálatából a számunkra ideális konstrukciót, nézzük meg, hogy mire lesz szükségünk a biztosítási szerződés megkötéséhez.

A szerződéskötés előtt nem kell orvosi vizsgálaton részt vennünk, elegendő csupán egy nyilatkozatott tenni egészségi állapotunkról, hogy milyen betegségekkel kezeltek korábban. Hiszen ahogy azt már korábban is írtuk a legtöbb biztosító ezeket vagy teljesen kizárja a kezelésekből, vagy korlátozza valamilyen mértékben. 

Az ugyanakkor fontos, hogy bizonyos esetekben a biztosító is lekérdezi egészségügyi adatainkat, ha például korábban már voltunk olyan egészségügyi szolgáltatónál, amivel a biztosítótársaság is kapcsolatban áll.

Mennyi időre szerződhetünk?

A biztosítási időtartamot illetően alapvetően két csoportra oszthatjuk az egészségbiztosításokat: tartamosra (fix futamidejű) és tartam nélkülire.

A tartamos magánorvosi biztosításokat jellemzően 1-5 éves futamidővel köthetjük meg. Tipikusan ilyen szolgáltatásalapú egészségbiztosítás például a Generali Private Care konstrukciója.

Ezeknek a határozott futamidejű szerződéseknek a legnagyobb előnye, hogy a biztosító nem bonthatja fel a szerződést egyoldalúan, és a biztosítási díjat sem emelheti meg önhatalmúlag csak azért, mert például kimerítettük a vizsgálati keretet, és így a biztosítónak “túl sokba kerültünk”. A biztosítási szerződést csak nekünk, ügyfélnek van lehetőségünk felmondani minden évforduló előtt jellemzően 30 nappal.

Ez alól kivételt képez, ha az orvosi ellátás díját olyan mértékben megemelik, hogy a biztosító sem tudja elkerülni a díjemelést.

A fix futamidejű szerződések tehát valamelyest jobban védik a biztosítottak érdekeit.

A tartam nélküli szerződés esetén ugyanakkor, a biztosításunknak nincs egy előre meghatározott futamideje. Az azonban fontos, hogy a gyakorlatban a biztosítótársaságok meghatároznak egy maximum életkort, amit ha betöltünk, akkor a biztosításunk automatikusan megszűnik. Ez a legtöbbször a 70. életév körül következik be.

Egy tartam nélküli biztosítás esetén tehát olyan határozatlan idejű szerződést kötünk a biztosítóval, ami az első évben egy éves időtartamra jön létre, és ezután minden évben automatikusan megújul. Ilyen biztosítás a Union PrivateMed Next egészségbiztosítása.

Azzal viszont mindenképpen tisztában kell lennünk, hogy a tartam nélküli konstrukciók legnagyobb hátránya, hogy a biztosító is felmondhatja bármelyik évfordulóra, amennyiben túl kockázatos ügyfélnek minősít bennünket, vagy akár a biztosítási díj emelése mellett is dönthet. Ez jellemzően olyan esetben következik be, ha például az egészségbiztosításunk terhére igénybe vehető orvosi vizitre, vagy más szolgáltatásra szánt keretet teljesen kimerítjük egy évben.

Azonban a biztosító a szerződésbontásról vagy a díjemelés mértékéről, legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 50 nappal, írásban köteles értesíteni minket, ezzel biztosítva a lehetőséget arra, hogy dönthessünk, elfogadjuk-e az új feltételeket vagy sem. Erről pedig nekünk szerződőként, legkésőbb 30 nappal a biztosítási évforduló előtt kell nyilatkoznunk. 

Ha nem fogadjuk el a biztosító feltételeit, akkor a biztosítási szerződés az évfordulóval megszűnik. Amennyiben pedig nem élünk a nyilatkozattételi jogunkkal, akkor a biztosító elfogadottnak tekinti az új feltételeket.

Azonban mielőtt elhamarkodott döntést hoznánk érdemes megfontolnunk, hogy élünk-e a felmondás lehetőségével, mert a kor előrehaladtával nem biztos, hogy találunk olcsóbb biztosítást a piacon. Ugyanis, az a bevett gyakorlat, hogy korosabb ügyfélként a biztosítók már kockázatosabbnak minősítenek, amiért a legtöbbször szintén magasabb biztosítási díjat kell megfizetnünk.

Továbbá számításba kell vennünk azt is, hogy az időközben kialakult betegségeink kezelését egy új egészségbiztosítási konstrukció vélhetően nem fogja téríteni. Ezért könnyen előfordulhat, hogy jobban járunk, ha az eredeti, de megemelt díjazású biztosítás mellett döntünk, mintha kötnénk egy újabb szerződést, ami egyáltalán nem biztos, hogy kedvezőbb, ráadásul az esetleges előzmény betegségeink kezelésében is nagyobb korlátozásokkal szembesülhetünk ebben az esetben.

Amennyiben valamilyen okból mi döntünk úgy, hogy szeretnénk felmondani biztosításunkat, akkor erre – a fix futamidejű termékekhez hasonlóan – az évforduló előtt harminc nappal nyílik lehetőségünk.

Egyéni vagy családi szerződés

Egy másik lényeges szempont, hogy a biztosítási szerződésünk megkötése előtt meghatározzuk, milyen konstrukciót – egyénit vagy családit – kívánunk kötni. Alapterméknek az egyéni egészségbiztosítást tekinthetjük, a legtöbb ügyfél is ezt keresi. 

Bármelyik formát is választjuk a szerződés minden esetben a biztosító és a szerződő között jön létre. Az ugyanakkor fontos, hogy az egyéni biztosítási konstrukciók esetében a legtöbbször a szerződő és biztosított személye megegyezik.

Szerződő félnek az a személy minősül, aki az egészségbiztosítást megköti a biztosítóval, és annak költségeit fizeti. Biztosítottnak pedig azt a személyt tekintjük, aki a magánorvosi ellátást, (illetve a kapcsolódó szolgáltatásokat) panasz esetén igénybe veheti, illetve – amennyiben a csomag tartalmazza – szürővizsgálatra jogosult. 

Ha tehát magunk számára kötünk egeszségbiztosítást, akkor mi leszünk a szerződők és a biztosítottak is egy személyben. Egyéni magánorvosi biztosítást ugyanakkor köthetünk úgyis például családtagjaink – gyermekünk vagy párunk – részére, hogy mi vagyunk a szerződő fél és a család egy másik tagja a biztosított, aki a szolgáltatást igénybe veheti. Ebben az esetben tehát a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a személy.

Ugyanakkor, ha gyermekünket, vagy házastársunkat szeretnénk egészségbiztosítással ellátni, érdemes elgondolkodnunk a családi csomag kötésén, és kihasználni a csoportos konstrukciók nyújtotta előnyöket.

Ugyanis egy szakértelemmel kiválasztott családi csomaggal könnyedén megóvhatjuk szeretteink egészségét, akár már fél éves kortól a felnőtteken át, egészen a nagyszülőkig. 

Egy magánorvosi egészségbiztosítási családi csomag minimum két főtől indítható és jellemzően 5 főben maximalizálják a családi konstrukcióba bevonható biztosítottak számát. Továbbá egyes biztosítók meghatározhatják azt is, hogy családi szerződés esetén csak az egy háztartásban élő személyek válhatnak biztosítottá.

Szeretteink biztosítói védelmén túl a családi magánorvosi biztosítások további előnyeit – szemben az egyéni termékekkel – a hatékonyabb költségszerkezetben tapasztalhatjuk. 

Ugyanis ilyen esetben a biztosítás vezetését a biztosítók egy kötvényen oldják meg. Ezáltal többek között jelentősen csökkennek a kötvény vezetésével járó adminisztrációs terhek, és így a család – mint egy kisebb csoport – esetében rendszerint olcsóbb biztosítási díjakat tudnak felkínálni, mint az egyéni konstrukciókban.

A családi biztosításunkat eltérő módozatokból állíthatjuk össze, annak fényében, hogy  kinek milyen szintű ellátási csomagra szeretnénk szerződést kötni. Így lehetőségünk nyílik arra, hogy eltérő szintű biztosítási védelem alá helyezzük például gyermekünket vagy éppen a szülőket és a nagyszülőket. 

Magánszemélyként, vagy családként szerződve a biztosítási díjon felül – természetesen – nincs semmilyen további fizetési kötelezettségünk. Más a helyzet azonban, ha esetleg cégként kötünk egészségbiztosítási szerződést! Erről a következő fejezetben lesz szó.

Céges egészségbiztosítás 

Csoportos szerződést nem csak családtagjaink számára köthetünk, hanem cégvezetőként, vállalkozóként alkalmazottainknak is biztosíthatunk magánorvosi biztosítást. Éppen ezért pár szóban ennek a megoldásnak az előnyeiről és hátrányairól is érdemes beszélnünk. 

Ezeknek az egészségbiztosításoknak a legfontosabb jellemzője, hogy a szerződő fél és a biztosítottak köre elkülönül egymástól. Ugyanis a szerződő az a munkáltató lesz, aki a biztosítás költségeit fizeti, míg a biztosítottak körét a cég dolgozói alkotják.

Az alkalmazottak rendszerint egy nyilatkozattal válnak biztosítottá, ami legtöbbször a munkaszerződésük aláírását jelenti. Amennyiben valamelyik munkavállaló munkahelyet vált, akkor a munkaszerződésének megszűnésével a biztosítotti státusza is megszűnik. 

Ezért egy jól összeállított céges egészségbiztosítási csomag komoly megtartó erővel is rendelkezhet, amit a kkv-k és nagyobb vállalatok már rég felismertek és alkalmaznak. Különösen igaz ez olyan vállalkozások esetében, ahol nagyobb fluktuáció jellemző a munkavállalók körében. Vagyis egy ilyen biztosítás a munkaerő megtartásának egy fontos eszköze lehet.

Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató differenciáljon a biztosítottak között, így például egy a vállalat szempontjából stratégiailag fontos vezető eltérő biztosítási csomagban részesülhet, mint a többi munkavállaló. 

Természetesen, a családi biztosításokhoz hasonlóan a céges szerződéseket is egy kötvényen vezetik, így jelentősen alacsonyabb adminisztrációs terheket ró a biztosítóra, így arányaiban a költségek is alacsonyabbak lehetnek.

A céges biztosítói flotta esetében – különösen, ha sok dolgozóból áll – nagyobb a biztosító mozgástere is, ezáltal gyakran találkozhatunk olyan csoportos konstrukciókkal, amelyek olyan egészségügyi szolgáltatásokat is tartalmaznak, amit az egyéni, de sokszor még családi csomagokban sem találunk meg. Általában ilyen lehet a fogászati szűrések, vagy a nőgyógyászati vizsgálatok hölgy munkavállalók esetében; de ide tartozhat a biztosítottak előzménybetegségeinek teljeskörű lefedettsége is.

Sajnos a 2019-ben bekövetkező kedvezőtlen jogszabályi változások miatt a cafetériaként nyújtható munkáltatói egészségbiztosítások is adókötelessé váltak. Vagyis a munkáltatóként a céges biztosítás után adó- és járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik. 

Mennyibe kerül a magánorvosi egészségbiztosítás?

Mivel a legtöbben árérzékenyek vagyunk, ezért az egyik leglényegesebb tényező, hogy mennyibe fog kerülni magánorvosi egészségbiztosításunk. 

Azonban a rendszeresen fizetésre kerülő díjak összegét egyszerre számos tényező  határozza meg, ezért meglehetősen nehéz az árakról ezeknek a pontos ismerete nélkül nyilatkozni.

A biztosítók minden esetben figyelembe veszik a költségek megállapítása során:

• A biztosított életkorát, hiszen minél fiatalabban kötünk biztosítást, jó eséllyel annál alacsonyabb díjat kell majd fizetnünk, hiszen általában igaz, hogy a fiatalabbaknak ritkábban van szükségük orvosi ellátásra, mint az idősebbeknek. . 
• A biztosításunk módozatát, vagyis, hogy milyen szolgáltatásokat foglal magában az adott csomag, és például azt, hogy ezeket milyen értékhatárig vehetjük igénybe. Választhatunk ugyanis olyan csomagot, ahol korlátozva van az elvégezhető vizsgálatok, beavatkozások száma (pl. egynapos sebészet esetén egy beavatkozás biztosítottanként) egy biztosítási évben, vagy akár olyat is, ahol nincs ezekre korlát szabva.
• Egyéni vagy csoportos biztosításról van-e szó. Hiszen, ahogy azt már említettük a csoportos konstrukciók olcsóbbak, mivel azokat egy kötvényen vezeti a biztosító.
• A díjfizetés tartamát, vagyis tartamos biztosításról van-e szó, amit egy vagy öt évre kötünk meg, esetleg tartam nélküliről. Egy rövidebb futamidejű biztosítás rendszerint olcsóbb, hiszen a biztosító kockázatvállalásának mértéke a futamidő hosszával egyenesen arányosan növekszik.
• A díjfizetés gyakoriságát, azaz hogy éves, féléves, negyedéves vagy esetleg havi rendszerességgel szeretnénk befizetni biztosításunk díját. Az alap és egyben legolcsóbb díjfizetési módnak az éves rendszeresség tekinthető, míg értelemszerűen a legdrágább a havi rendszerességű díjfizetés lesz.
• Kötünk-e egészségbiztosításunk mellé kiegészítő összegbiztosítást is (például kritikus betegségek diagnosztizálására).
• A biztosított személy egészségi állapotát. Vagyis azt, hogy milyen előzménybetegségekkel rendelkezik, van-e valamilyen krónikus betegsége, ami miatt magasabb rizikófaktorral sorolják be.
• A biztosított szokásait, ugyanis a biztosító feltérképezi, hogy figyelünk-e egészségi állapotunkra, sportolunk-e. Esetleg vannak-e káros szokásaink például dohányzás, vagy alkoholfogyasztás.

Hosszú évek tapasztalata szerint egy harmincas éveiben járó, egészséges, aktív felnőtt, biztosítási módozattól függően már havi 8 – 35 ezer forint/hó áron köthet szolgáltatásalapú egészségbiztosítást.

Mindezek mellett nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a biztosítók tartam nélküli biztosítási konstrukciók esetében, az életkor előrehaladtával, és az egészségi állapot figyelembe vételével felülvizsgálhatják a biztosításunk díját, amit akár meg is emelhetnek. 

Kinek éri meg a magánorvosi egészségbiztosítás?

Ahogy öregszünk szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb szükségünk lesz orvosi ellátásra. Azonban a hosszú ideig aktív és egészséges élet egyik alapvető feltétele az is, hogy rendszeresen konzultáljunk szakemberrel.

Azonban a hazai egészségügyi ellátórendszer leterheltsége, és a hosszú várólistákkal történő szembesülés sokunk kedvét elveheti még akkor is, ha már panaszokkal rendelkezünk.

Habár a társadalombiztosítási rendszert nem tudjuk teljesen kikerülni, de egy jó szolgáltatásalpú egészségbiztosítási csomaggal akár mi is élvezhetjük a nyugat-európai színvonalú magánorvosi rendelők szolgáltatásait. Mindezt egy megfizethető fix biztosítási díjért cserébe. 

Azonban a megfelelő biztosítás kiválasztása már korántsem ilyen egyszerű feladat, hiszen több biztosító is kínálja magánorvosi termékeit. 

Tovább nehezítheti a döntést, ha teljeskörű biztosítói védelmet szeretnénk élvezni, és  akár más összegfinanszírozó betegbiztosítási konstrukciókkal, esetleg ezt kiegészítő  kockázati élet- vagy balesetbiztosítási elemekkel is szeretnénk biztosítani anyagilag a gyógyulás időszakát. Így felkészülve a legváratlanabb helyzetekre.

Láthatjuk, hogy laikusként, a szükséges ismeretek nélkül időigényes és nem feltétlenül egyszerű feladat lenne minden konstrukció megismerése, és a választáshoz szükséges ismeretek kiválogatása az egyes biztosítások kondíciós listáiból. Nehezíti a megfelelő egészségbiztosító kiválasztását, hogy kívülállóként nem ismerjük az egyes ellátásszervező munkájának a színvonalát, illetve az adott konstrukció apróbetűs részeit sem.