Céges Egészségbiztosítási Útmutató:
Kisokosunkban minden információt megtalál a vállalati egészségbiztosítási megoldásokról. Előnyök, hátrányok és praktikus információk egy helyen.
Cégvezetőként már bizonyára megtapasztalta, hogy manapság a jó munkaerő megtartása korántsem egyszerű feladat.
Különösen igaz ez a fiatalabb generációk esetében, akik gyakrabban váltanak munkahelyet, részben a saját fejlődésük miatt, másrészben pedig azért, ha nem érzik kellőképpen megbecsülve magukat.
Éppen ezért sok vezető él a különböző extra juttatások nyújtotta lehetőségekkel, amivel növelhetik a cégük munkaerő-megtartó képességét, dolgozóik életszínvonalát, ezáltal pedig a vállalatuk iránti lojalitását.
Ezeknek a béren kívüli juttatásoknak népszerű alternatívája lehet a különböző céges egészségbiztosítási konstrukciók egyike, amelyek a kiszámítható, szakszerű, és akár preventív szűrővizsgálatokat is tartalmazó csomagoknak köszönhetően, jelentős mértékben képesek redukálni a munkavállaló betegszabadságon töltött idejét. Esetenként pedig anyagi támogatással is segíthetik a dolgozó gyors és stresszmentes gyógyulását.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy az egészségbiztosítások melyik formáját választjuk beosztottaink részére. A munkavállalók oldaláról is eltérő igények jelentkezhetnek, és az is előfordulhat, hogy vezetőként más biztosítási csomagot kínálnánk a magasabb pozíciót betöltő kollégáknak.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az igények felmérésére és differenciálására nem biztos, hogy cégvezetőként elegendő idővel rendelkezünk a napi feladataink mellett, hiszen az idő pénz. Egy rosszul megválasztott biztosítási csomag pedig minden jószándék ellenére sem biztos, hogy eléri a célját.
Kinek éri meg a céges egészségbiztosítás? Milyen munkakörben melyik konstrukciót éri meg választani? Hány fő vonható be egy csomagba? Egy céges konstrukcióban minden munkatársnak azonos mértékű és típusú védelmet lehet csak választani?
Útmutatónkból többek között ezekre a kérdésekre is válaszokat kaphat, mindenekelőtt azonban érdemes megismerkednünk az egészségbiztosítások fogalmával, annak különböző típusaival, kiemelt figyelmet fordítva a céges egészségbiztosítási konstrukciókra.
Mi a céges egészségbiztosítás?
Az egészségbiztosításokat a biztosítószakma a nem életági (non-life) biztosítások csoportjába sorolja, vagyis a káresemény bekövetkezése és a biztosított élete vagy halála között nincs kapcsolat. A biztosításoknak ezt a típusát meglehetősen nehéz definiálni, mivel bizonyos biztosítási elemek, mint például csonttörés, égési sérülés átfedést mutatnak a balesetbiztosításokra jellemző térítési eseményekkel is.
Tulajdonképpen minden olyan konstrukció egészségbiztosításnak tekinthető, ami valamilyen formában kapcsolódik az emberi egészség megőrzéséhez, vagy éppen az abban felmerülő károk, problémák csökkentéséhez. Mindez alapvetően történhet szolgáltatásfinanszírozó, vagy összegtérítéses formában.
Ezek a típusú kockázati biztosítások 2010-körül kezdtek megjelenni a hazai biztosítók palettáján, amiket jelenleg három csoportra oszthatunk:
- Összegtérítéses egészségbiztosítások, amelyek a biztosítási szerződésünkben előre meghatározott térítési események után egy előre meghatározott összeget fizetnek ki. A kifizetés minden esetben utólagosan történik.
- Magánorvosi egészségbiztosítás, amikor a biztosító nem pénzbeli térítést nyújt a biztosítottnak, hanem olyan magánegészségügyi szolgáltatást, amit korszerű és színvonalas környezetben vehetünk igénybe a biztosító ellátásszervezőjével szerződésben álló magánorvosi rendelőkben, magánkórházakban.
- Kritikus betegségek külföldi gyógykezelésének biztosítása, ami a szerződésünkben előre meghatározott betegségek (például by-pass műtét, rosszindulatú daganatos betegségek) fellépése esetén biztosítja számunkra a külföldi gyógykezelés lehetőségét.
Természetesen mindhárom típusú egészségbiztosítást megköthetjük egyéni vagy csoportos (családi és céges) biztosításként, de jelenlegi cikkünkben a vállalati konstrukciókkal foglalkozunk majd részletesen.
Mégis miért előnyös egy céges egészségbiztosítás vállalata számára?
A vállalati biztosítási szerződések alapvető funkciója a dolgozók egészségének védelme, ami indirekt hatásának köszönhetően jelentős mértékben képes redukálni a munkából kiesett alkalmazott táppénzen töltött idejét. Hiszen egy magánorvosi biztosítás esetén a munkavállaló hamarabb jut el orvoshoz, mintha az állami egészségügyi ellátórendszer keretein belül kellene időpontot kérnie a szakorvoshoz. Tehát a szakszerű ellátásnak köszönhetően gyorsabban és stresszmentesen gyógyulhat a munkavállaló, az összegtérítéses konstrukcióval pedig anyagi támogatást is kaphat a lábadozás ideje alatt.
Mindezek a juttatások növelik a dolgozók elégedettségét és erősítik a cégük iránti elköteleződésüket, ezzel egyidejűleg pedig a munkáltató számára gazdasági előnyt nyújtanak a versenytársakhoz képest a manapság egyébként is jellemző kiélezett piaci viszonyok között.
Miben más, mint az egyéni biztosítások?
Mielőtt részletesen bemutatnánk a céges egészségbiztosítások jellemzőit, érdemes megismerkednünk a fontosabb alapfogalmakkal, amelyek a későbbiekben segíteni fogják vállalati biztosítási megoldások struktúrájának megismerését.
Kezdjük is mindjárt az egyéni konstrukciók szerződéseinek szereplőivel.
Egy nem céges egészségbiztosítás megkötése esetén a szerződés legtöbbször a szerződő és a biztosító között jön létre. A szerződő az a személy, aki a biztosítást megköti és fizeti annak díját is.
A biztosított pedig az a személy, aki a szerződésben meghatározott kockázati események kapcsán védve van. Az egyénileg kötött egészségbiztosítások esetében a szerződő és a biztosított személye legtöbbször megegyezik.
A baleset- vagy életbiztosítások esetében találkozhatunk a kedvezményezett fogalmával. Ő az a személy, aki a biztosítási összegre jogosulttá válik, amennyiben a biztosított halála bekövetkezik. Itt fontos megjegyezni, hogy az egyéni egészségbiztosítási szerződések esetében csak akkor jelölhetünk meg kedvezményezettet, ha valamilyen élet- és/vagy balesetbiztosítási elemekkel kombinált összegtérítéses egészségbiztosítást kötünk. A szerződés tartama alatt a kedvezményezett személye megváltoztatható.
Ha kockázati életbiztosításunkban nem jelölnénk meg kedvezményezettet, akkor a biztosított halála esetén az örökös(ök) válnak a biztosítói szolgáltatás jogosultjaivá, vagyis ők vehetik fel az életbiztosítás után járó összeget.
Az egyéni betegségbiztosításoktól eltérően a céges szerződések esetén a leglényegesebb különbség, hogy a szerződő és a biztosított személye minden esetben különböző. Ugyanis míg a szerződő a munkaadó, azaz a vállalkozás lesz (a biztosítás díját is ő fizeti), addig a biztosítottak a munkavállalók.
A csoportos biztosítási szerződések egyik legnagyobb előnye a kedvező díjszerkezetükben rejlik, és ezzel párhuzamosan sok esetben akár bővebb, több kockázati eseményre kiterjedő csomagra is szert tehetünk ugyanazért az összegért, mintha egyéni szerződést kötnénk.
A legtöbb ilyen flottás biztosítás esetén a szerződési feltételek is egyszerűbbek, köszönhető a biztosítottak nagyobb számának. Ezért legtöbbször nincs szükség orvosi vizsgálatra, sem pedig egészségügyi nyilatkozatra. Hiszen a biztosító kockázatvállalása is csökken, mivel az megoszlik a biztosítottak között.
A vállalati biztosítások további előnye, hogy teljesen az adott cég profiljára integrálható, ennek köszönhetően pedig a döntéshozók akár még a biztosítottak között is különbséget tehetnek, attól függően, hogy ki milyen szerepet tölt be a cég életében. Így például egy nagy tapasztalattal rendelkező felsővezetőt könnyedén eltérő szintű biztosítói védelem alá helyezhetünk, mint egy fizikai munkát végző alkalmazottat. Ezáltal mindenki a munkakörének megfelelő szintű és mértékű biztosítási védelmet kaphat.
A csoportos egészségbiztosításokat rendszerint tartam nélküli futamidővel köthetjük meg, vagyis kezdetben egy biztosítási évre, ami ezután minden évfordulókor megújul. Hatályos szerződésünk felmondására az évfordulót megelőző 30 nappal van lehetőségünk.
A biztosítási flottába történő belépés feltétele rendszerint a munkaviszony létesítése, vagyis, ha a dolgozó munkahelyet vált, akkor azzal a biztosítási védelme is megszűnik, többé nem élvezheti annak előnyeit.
Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy sajnálatos módon egy jogszabály módosítás miatt 2019 óta az egyéni biztosításokkal szemben a céges termékek után adófizetési kötelezettségünk keletkezik. A cégként megkötött biztosítás díja után adókat és járulékokat kell a vállalkozásnak (és egyes esetekben a biztosított magánszemélyeknek is) megfizetni. Ugyanakkor a kedvezőtlen jogszabályváltozás ellenére is érdemes fontolóra venni a céges biztosítás megkötését, hiszen munkavállalóink gyorsabb gyógyulásának köszönhetően jelentős mértékben csökkenthetők az elnyúló betegszabadságok miatt fellépő költségek.
Milyen típusai vannak a céges egészségbiztosításoknak?
A különböző típusú egészségbiztosítások eltérő élethelyzetekre és eseményekre nyújtanak védelmet alkalmazottaink számára. Igaz ugyan, hogy a korábbiakban ismertetett mindhárom biztosítást megköthetjük céges biztosításként, azonban a gyakorlatban a kritikus betegségek külföldi gyógykezelésének biztosítását ritkán választják a munkáltatók. Ezért a cikkünk további részében a hangsúlyt a magánorvosi és az összegtérítéses egészségbiztosításokra helyezzük.
Magánorvosi egészségbiztosítás
Ennél a típusú konstrukciónál a biztosító vállalja, hogy a szerződésünkben meghatározott térítési események bekövetkezése esetén, egy előre meghatározott biztosítási díjért cserébe a biztosított különböző magánorvosi szakrendeléseket kereshet fel egészségügyi panaszaival. Ugyan módozattól függően megjelenhetnek összegtérítéses elemek is a biztosításunkban, mint például a műtéti térítés, de a hangsúly nem ezeken a kockázati elemeken van.
Tehát a biztosító alapvetően szolgáltatást teljesít, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik. Mindezt úgy, hogy a vele szerződésben álló ellátásszervezőn keresztül megszervezik és lebonyolítják a privát orvosi ellátásunkat. A magánorvosi szolgáltatást ugyanakkor csak a biztosított veheti igénybe, vagyis a biztosítás másra át nem ruházható.
Az állami ellátórendszer hosszú, akár több hónapos várólistáival szemben, a magánorvosi biztosítások esetében a biztosítótársaságok, az igénybejelentéstől számítva legfeljebb 7-10 munkanapos határidővel vállalják, hogy a velük szerződésben álló ellátásszervező valamelyik egészségügyi szolgáltató partnerénél biztosítják az ellátásunkat.
Emellett pedig az egyszerűbb, otthon kezelhető problémák esetén a 7/24-ben hívható call center szolgáltatás keretén belül kérhetünk tanácsot egészségügyi szakemberektől.
Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy az éjjel nappal hívható call center szolgáltatás során emberi életet veszélyeztető egészségügyi probléma esetén nem kérhetünk segítséget. Ilyen esetben az Országos Mentőszolgálat 104-es telefonszámán, vagy a 112-es Segélyhívó számon tehetünk bejelentést. A szolgáltatásfinanszírozó biztosítások esetében ugyanis sürgősségi betegellátásra nincs lehetőségünk.
A csoportos formában, cégként megkötött magánorvosi biztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy az igénybe vehető szolgáltatásokat könnyedén differenciálhatjuk munkavállaóink között. Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílik arra is, hogy eltérő mértékű biztosítói védelem alá helyezzük a különböző munkakörben dolgozó alkalmazottainkat.
Ez pedig azért előnyös, mert munkaköréből adódóan egy fizikai dolgozónak más szintű és jellegű ellátásra lehet szüksége, mint egy felsővezetőnek. Ezáltal a vállalatnak lehetősége nyílik arra is, hogy kiemelt figyelemmel gondoskodjon azokról a lojális munkavállalóiról, akik kiemelt szerepet töltenek be a cégünk eredményességében.
A legtöbb szolgáltató biztosítja ügyfeleinek, hogy a magasabb beosztásban dolgozó munkavállalók számára bővített biztosítási csomagot válasszanak, amiben már olyan exkluzív szolgáltatások is elérhetők, mint például a betegszállítás vagy akár a VIP kórházi ellátás.
A csoportos biztosításunk terhére elszámolható szolgáltatásokat rendszerint összeghatár nélkül, vagy viszonylag magas limittel vehetjük igénybe. Ugyanakkor lehetnek olyan biztosítók, ahol az igénybe vehető orvosi vizsgálatok, szolgáltatások számát korlátozzák szerződésünkben.
Mégis milyen szolgáltatásokat kaphatunk, és milyen további előnyökkel jár egy ilyen flottabiztosítás?
A legtöbb vállalati biztosítási csomag tartalmaz évi rendszerességgel igénybe vehető szűrővizsgálatokat is, mint az urológiai vagy nőgyógyászati, vagy akár a fogászati szűrések. Ezeket a legtöbb egyéni biztosítás esetében nem, vagy csak a legdrágább módozatban kaphatjuk meg.
Természetesen a szűrések mellet igénybe vehetünk különböző járóbeteg szakellátást is, ilyen lehet például a belgyógyászati, a szemészet, a fül-orr-gégészeti vagy a dermatológiai szakrendelés. A fogászati kezelések kivételével gyakorlatilag az összes szakág elérhető.
Hasonlóan az önálló konstrukciókhoz a céges csomagok esetében is egészségügyi problémáink feltárásában a képalkotó diagnosztikai módszereket térítés nélkül vehetjük igénybe.
A biztosítók árazásuk és eszközigényük szerint két fő ellátási csoportot különböztetnek meg. Kis értékű diagnosztikai eljárásnak számítanak az egyszerű labortesztek (vér- és vizeletvizsgálat), az ultrahang, vagy a röntgen. Míg nagy értékű diagnosztikának számít például a CT vagy az MRI.
Mindezek mellett a biztosítótársaságok – ahogy azt már korábban is említettük – az olyan biztosítási csomagok elérhetőségét is lehetővé teszik cégek számára, amelyek további kiemelt szolgáltatásokat is nyújtanak, mint a házi vizit, vagy az egynapos sebészet.
Egyes biztosítási szerződések akár a szezonális influenza elleni védőoltás költségeit is megtérítik. Bár az oltást nekünk kell beszerezni, a beadatását pedig a háziorvosunkkal elvégeztetni, de az oltás megvásárlásakor kapott számlát elszámolhatjuk feléjük. (Az oltást azért a háziorvos adja be, mert a biztosító ellátásszervezőjével szerződésben álló magánorvosi intézményt csak panasz esetén kereshetjük fel.)
Lényeges különbség, hogy az önálló egészségbiztosításokkal szemben a céges biztosítások – legtöbbször felárért cserébe – az előzménybetegségek ellátása esetén is szolgáltatnak. Jellemzően a már meglévő betegségünk állandó utókezelését, rehabilitációját nem fedezi a biztosítás, ugyanakkor a meglévő krónikus betegségünkből eredeztethető későbbi kockázati eseményeket már igen. Tehát például egy diabéteszes munkatársunk rendszeres kontrollját nem fedezi a biztosítás, de ha a betegsége következményeként kialakul egy látásprobléma, akkor már finanszírozzák a szükséges ellátásokat.
A vállalati konstrukciók további előnye, hogy az egyéni szerződésekkel szemben a szolgáltatók eltekintenek a kockázatelbírálástól, vagyis a biztosítottak mentesülnek az egészségügyi nyilatkozattétel, az esetleges egészségügyi vizsgálat alól.
Összességében tehát, cégvezetőként lényegesen kedvezőbb díjazás és jobb szolgáltatási feltételek mellett tudunk céges magánorvosi biztosítást kötni, mivel a biztosítók kockázatvállalása megoszlik a biztosítottak között. Ennek köszönhetően pedig akkor is megfontolandóvá válik egy ilyen szerződés megkötése, ha nem akarjuk ezt minden alkalmazottunkra kiterjeszteni, vagy kisvállalkozásként egyébként is kevesebb főt tudnánk bevonni.
Amennyiben többet szeretne tudni a magánorvosi biztosításokról, olvassa el a Magánorvosi Egészségbiztosítás Útmutatónkat.
Összegtérítéses egészségbiztosítás
Az összegtérítéses egészségbiztosítások (azaz összegbiztosítások) a biztosítási szerződésünkben előre meghatározott kockázati események bekövetkezése esetén utólagosan fizetik ki a biztosítási összeget a biztosított számára. Így ez a forma kifejezetten az egészségügyi problémák következményeként fellépő anyagi terheket hivatott mérsékelni.
A pénzintézet által kifizetésre kerülő összeg szabadfelhasználású, vagyis nem érdekli a biztosítót, hogy azt mire fordítjuk. Így fedezhetjük belőle a lábadozásunk költségeit, vásárolhatunk belőle gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt, de akár a családi költségvetésből a betegségünk miatt kieső pénzt is kipótolhatja.
Lényeges különbség az egyénileg megkötött összegbiztosításokhoz képest, hogy csoportos szerződés esetén csak csoportos életbiztosítás keretén belül fedhetőek le az egészségbiztosítási kockázatok.
Kombinált céges élet-, baleset és egészségbiztosítás megkötése esetén a munkavállalóknak lehetőségük van haláleseti kedvezményezettet is megjelölni a szerződésben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben haláleset következik be, akkor a szerződésben megjelölt kedvezményezett – aki lehet például a munkavállaló házastársa vagy más családtagja – fogja megkapni az összeget.
A céges csomagot teljesen az igényeinkre szabhatjuk, vagyis eltérő kockázati eseményeket válogathatunk össze, és ezek mellé különböző biztosítási összegeket is rendelhetünk, attól függően, hogy milyen munkakörben dolgozik az az alkalmazottunk, akit védelem alá kívánunk helyezni. Ha pedig szeretnénk, a dolgozóink egyedi igényeit itt is figyelembe vehetjük a flotta kialakítása során.
Most pedig a teljesség igénye nélkül nézzük meg, hogy milyen biztosítási események ellen nyújthat védelmet egy céges összegfinanszírozó betegbiztosítás.
Egy klasszikus kombinált csomagban rendszerint az alábbi kockázati elemeket találhatjuk meg:
- bármely okú haláleset (a baleseti halál esetén többlettérítés),
- a baleset vagy betegség (esetén kórházi napi és/vagy műtéti térítés),
- a teljes vagy részleges mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (baleseti rokkantság), vagy bármely okú, magas fokú rokkantság,
- a csonttörés,
- az égési sérülés.
Egyes módozatokban előfordulhat, hogy megjelennek szolgáltatást nyújtó biztosítási elemek is. Ilyen lehet például az éjjel-nappal hívható telefonos egészségügyi asszisztencia szolgáltatás is.
A céges egészségbiztosítási konstrukciók típusainak áttekintését követően nézzük meg, hogy milyen költségekkel kell számolnunk egy vállalati biztosítás esetén.
Ha szeretné jobban megismerni az összegtérítéses egészségbiztosítások működését akkor olvassa el az Összegtérítéses Egészségbiztosítás Kisokost.
A vállalati csomagok költségei
Minden vállalkozás számára fontos a költségvetés megtervezése. Cégvezetőként pedig tudni szeretnénk, hogy egy béren kívüli juttatásként nyújtott csoportos biztosítás milyen mértékű plusz költséget jelent, és mikor, illetve milyen formában térül meg. Ezért a következő fejezetben részletesen megvizsgáljuk, hogy milyen költségekre számíthatunk egy céges biztosítás megkötésével.
Céges biztosítások díjszabása
A csoportosan megkötött biztosítások esetében (egy főre vetítve) általában sokkal kedvezőbb díjazással találkozhatunk, mint az egyéni biztosítási konstrukciók esetében. Ez annál látványosabb, minél nagyobb létszámú a biztosításba bevont személyek csoportja.
Többek között köszönhető ez annak is, hogy a csoportos biztosításba belépő tagok biztosításait nem egyénenként, hanem egyetlen biztosítási kötvényen vezetik, aminek köszönhetően jelentős mértékben csökkennek a biztosításunk adminisztrációs terhei.
Továbbá a csoportos konstrukcióból adódóan szignifikáns mértékben csökken a pénzintézet kockázatvállalása, és vele fordított arányban növekszik a mozgástere. Ezért lehetséges tehát az, hogy egy flottás biztosítás esetében olyan események után is fedezetet nyújtanak a biztosítók – mint például a fogászati szűrővizsgálatok vagy a házi vizit -, amelyeket az önálló biztosítások esetében nem, vagy csak nagyon magas díj ellenében kaphatunk meg.
A biztosítási kötvény olyan okirat, ami a szerződő és a biztosított(ak) közötti megállapodást igazolja, és nincs jelen a pénz- és tőkepiacon.Tehát nem keverendő össze a kötvénnyel, ami egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A biztosítási kötvény tartalmazza a biztosítási szerződésünk legfontosabb adatait, azaz a biztosított(ak), a szerződő, és ha van, akkor a kedvezményezett(ek) adatait, a térítési események körét, a biztosítás díját, az esetleges feltételeket és záradékokat. Igazolja a biztosító ajánlatának elfogadását, és a szerződés megkötését.
A céges biztosításunk díját alapvetően meghatározza:
- a biztosításunk típusa (például magánorvosi vagy összegtérítéses egészségbiztosítás),
- a csomag típusa, vagyis milyen széles skálán finanszírozza az ellátásokat, illetve milyen események bekövetkezése esetén mekkora összeget térít a biztosító,
- a csoportos biztosításba belépő tagok száma, azaz hány emberre kívánjuk kiterjeszteni a biztosítást (minél több tag lép be, annál kedvezőbb lesz az egy főre jutó költség),
- a biztosítani kívánt csoport átlagéletkora, (minél alacsonyabb az átlagéletkor, annál kisebb a biztosító kockázatvállalása, így a biztosítás díja).
Sajnos azonban konkrét díjakról előzetesen nem tudunk tájékoztatást adni, mivel a legtöbb szolgáltatónál egyedi árajánlatot kell kérni. Ugyanis ezeket a biztosításokat teljesen az adott cég elvárásait figyelembe véve alakítják ki a biztosítók.
Céges biztosításban gondolkodik, és szeretne konkrét számokat, egyedi ajánlatokat látni? Kérje bátran biztosítási szakértőink segítségét, akik egyszerre könnyen és gyorsan bekérik több szolgáltató ajánlatát is. Hiszen független alkuszként kapcsolatban állunk a hazai biztosítási piac valamennyi szereplőjével.
Vállalati konstrukciók adózása
Jogszabályi változások következményeként a 2019-es Cafetéria törvény értelmében már a munkavállalók számára béren kívüli juttatásként nyújtott céges kockázati biztosítások is adókötelessé váltak.
Tapasztalataink szerint a magasabb biztosítási díjak ellenére, a foglalkoztatók körében töretlen igény mutatkozik a céges egészségbiztosítások iránt. Bár néhány kisebb vállalkozás már nem tudja tovább biztosítani a munkatársainak ezeket a juttatásokat, a kkv-k és a nagyobb cégek továbbra is biztosítják cafetériaként a vállalati biztosítási csomagokat. Ezzel pedig hosszabb távon a dolgozóik elégedettségén és elköteleződésén többet nyernek.
A biztosítások adózása kétféleképpen történhet:
- jövedelemként,
- csoportos adózással.
Azt, hogy a céges biztosításunk után melyik adózási (és járulékfizetési) módot kell alkalmaznunk, azt alapvetően az fogja meghatározni, hogy megállapítható-e a biztosításba bevont egyes munkavállalókra pontosan mekkora díj jut.
Jövedelemként kell adózni akkor, ha pontosan meg lehet határozni, hogy az adott munkavállaló kapcsán mekkora összeggel növekedett a fizetendő biztosítási díj, azaz pontosan mekkora “többlet jövedelmet” jelent ez a biztosítás a munkatárs számára. Ilyenkor a foglalkoztatónak és a foglalkoztatottnak is keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége.
Ettől az adózási módtól a csoportos biztosítások esetén térhetünk el, de csak abban az esetben, ha az egyes biztosítottakra jutó biztosítás díja – ami a Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek számítana -, még arányosítással sem állapítható meg.
Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban, azt a következő példával szemléltethetjük:
Tegyük fel, hogy egy cég olyan biztosítási konstrukcióra köt szerződést, ahol különböző csomagok kerülnek értékesítésre, és nagyobb számú biztosítottat helyeznek védelem alá – jellemzően tíz fő felett -, és a biztosítási díj az átlagéletkor alapján van kalkulálva, akkor a biztosítás csoportosan fog adózni. Ilyen esetben már túl nagy erőforrást igényelne, illetve sokszor már egyáltalán nem kivitelezhető, hogy a biztosítás értékét személyenként megállapítsuk. Ezért az ilyen szerződések után a csoportos adózás szabályai szerint történik a járulékok megfizetése.
Ellenben egy kisvállalkozásnál, ahol csak összegbiztosítási elemeket tartalmazó egészségbiztosítás került kialakításra, és nem differenciálnak az alkalmazottak között, azaz mindenkit ugyanolyan szintű védelem alá helyeznek. Így könnyen megállapíthatóvá válik az egy főre eső biztosítási díj, és ebben az esetben a csoportos biztosítás jövedelemként fog adózni.
Miután megismertük a legfontosabb tudnivalókat a vállalati egészségbiztosítások adózásával kapcsolatban, nézzük meg, hogy milyen arányú költségeket jelent ez cégünk számára.
Személyi jövedelemként történő adózás
Amennyiben csoportos betegbiztosításunk jövedelemként adózik akkor a jelenlegi szabályok alapján munkaadóként 15,5% szociális hozzájárulást (szocho) és 1,5% szakképzési hozzájárulást (szaho) kell megfizetnünk, míg dolgozóinknak 33,5%-os járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Ez 100 ezer Ft-os biztosítási díj esetén a munkáltató számára 17 ezer Ft, a dolgozó számára pedig 33 500 Ft további kiadást jelent. Ez utóbbi összeget feltételezhető, hogy a munkaadó átvállalja a munkatársaktól, azaz ekkora összeggel meg kell emelni a munkabérüket.
Csoportos adózás
Ahogy azt már korábban említettük, abban az esetben, ha még arányosítással sem tudjuk egyértelműen megállapítani az egy főre jutó biztosítási díjak összegét, akkor a kockázati biztosításunk után csoportos módon, kifizetői adózással kell megfizetni a közterheket.
Ilyenkor csak a munkáltatónak keletkezik adófizetési kötelezettsége, míg a munkavállalónak nem. Ezért a vállalati egészségbiztosítás után 15% személyi jövedelemadót (szja) és 15,5% szocho-t kell megfizetnünk a biztosítási díj 1,18-szorosa után.
Az előbbi példánál maradva 100 ezer Ft biztosítási díj után a vállalkozásra háruló összes adó és járulék mértéke 35 990 Ft, amely így jön ki: 100 000 Ft * 1,18 * (0,15 + 0,155)
A kockázati biztosítások csoportos adózási módja látszólag nagyobb terheket róhat a munkáltatókra, amíg a munkavállalók mentesülnek az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Viszont a jövedelemként történő adózás esetén is hozhatnak olyan döntést a vezetőség tagjai, hogy átvállalják a többlet közterhek megfizetését, azaz az adott összeggel megemelik a munkatársak nettó jövedelmét.
Miért éri meg a céges csoportos egészségbiztosítási védelem?
A kedvezőtlen jogszabályi változásoknak köszönhetően csökkent a cafetéria elemként adható céges biztosítások száma, ugyanakkor ezek az intézkedések a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások piacát kevésbé érintették.
Ugyanis a munkáltatók, különösen a multinacionális cégek már korábban felismerték, hogy a munkavállalóik egészségének megőrzése jelentős mértékben hozzájárul a cég sikerességéhez. A béren kívüli juttatásként adható magánorvosi biztosítások pedig a vállalat munkaerő megtartó képességét is növelik, legfőképpen igaz ez azokban a szektorokban, ahol erős verseny folyik a szakképzett dolgozókért.
Ugyanakkor egy csoportos egészségbiztosítás, amivel a teljes vagy akár csak egy részleges dolgozói állományt biztosítói védelem alá helyezhetünk, jelentős költségnövelő tényező lehet egy cég életében. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megtaláljuk a vállalatunk számára legmegfelelőbb konstrukciót, ami a biztosítói piacon elérhető.
A biztosítótársaságok a szolgáltatásaikat eltérő feltételek és költségek mellett kínálhatják ügyfeleik számára. Egyes szolgáltatók a magánorvosi, míg mások az összegfinanszírozó egészségbiztosítások piacán nyújtanak költséghatékonyabb biztosítási megoldásokat.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a dolgozók választhatnak a szolgáltatások közül, akkor választásuk nem lesz egységes. Ha pedig munkáltatóként élni szeretnénk az alkalmazottaink közötti differenciálás jogával – így elismerve az ambiciózusabb vagy tapasztalt dolgozók munkáját -, akkor laikusként szinte lehetetlen feladat lesz bekérni a biztosítók ajánlatait és kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb és egyben költséghatékony egészségbiztosítást a palettáról.
Ilyen esetben célszerű egy tapasztalt független szakértőt bevonni a döntési folyamatba, aki kapcsolatban áll a biztosítói piac valamennyi szereplőjével, így képes rövid idő alatt bekérni az összes ajánlatot. Majd több szempont alapján rendszerezve képes áttekinthetővé tenni számunkra a különféle pénzintézetek ajánlatait, levéve a vállunkról a konstrukció kialakításával járó adminisztrációs terheket.
Mindezt úgy, hogy ez nem kerül semmilyen többlet kiadásba a cég számára, viszont rengeteg időt és energiát megspórolhatunk ezzel magunknak. Ráadásul egy alkuszon keresztül gyakran még jobb ajánlathoz is juthatunk, mintha egyedül kíséreltük volna végigvinni ezt a folyamatot.
Kérje független biztosítási szakértőnk segítségét, aki a konzultációt követően, folyamatos támogatást mellett, díj és többletköltségektől mentesen segít megtalálni Önnek a cége számára legideálisabb vállalati egészségbiztosítást.