Mennyibe kerül magánorvoshoz járni?

Orvosi ellátás nélkül nem megy!

Valószínűleg nincs olyan ember az országban, akire az „életében nem járt még orvosnál” kijelentés igaz. Így van ez amiatt, hogy már a születésünk is kórházban, orvosok és nővérek kezei között történik. Majd utána a gyermekgondozás kötelező része, hogy a fejlődésünket ellenőrizzék, hogy megkapjuk a kötelező oltásokat stb. A gyermekkori betegségeket sem kerülhetjük el, és egészen biztos az is, hogy többször is várakoztunk annak idején szüleinkkel a gyermekorvosi rendelő ajtaja előtt.

Felnőttként is óhatatlanul megfázunk, elkapjuk az influenzát, begyullad a fogunk vagy elrontjuk a gyomrunkat, valamint szűrővizsgálatokon, alkalmassági vizsgálatokon is részt kell vennünk. A kor előrehaladtával pedig az egészségügyi gondok is sűrűbben találnak meg bennünket, legyen szó akár az ízületeinkről, a gerincünkről, a látásunk romlásáról vagy éppen a vérnyomásunkról, a komolyabb, akár végzetes kimenetelű betegségekről, mint például a rák sokféle típusáról, nem is beszélve. Az egészségünk megromlásának elkerülésére is erőfeszítéseket kell tennünk, mert testünk épségét csak akkor őrizhetjük meg, ha folyamatosan felügyeljük, megelőző lépéseket teszünk, figyeljük szervezetünk jelzéseit, és szükség esetén minél gyorsabban reagálunk.  Elmondhatjuk, hogy az egész életünket végigkíséri az, hogy az egészségünkkel kell foglalkoznunk.

Fokozottan így van ez a betegségek esetén, hiszen még a legnagyobb egészségtudatosság mellett is bárki érintetté válhat valamilyen egészségügyi problémában. A KSH adatai szerint a legtöbb felnőtt magas vérnyomás miatt fordul orvoshoz, ezt követik a gerincbetegségek, majd az ischaemiás szívbetegségek, ezeken túl pedig a cukorbetegség, valamint a csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei okán látogatjuk meg leggyakrabban az orvosi rendelőt.

Természetesen a korunk előrehaladtával is lehetünk makkegészségesek, főleg, ha életmódunkat is kifejezetten ezt szem előtt tartva alakítjuk ki, ám a vírusok akkor sem kerülnek el bennünket. Borítékolható, hogy a jövőben egészen biztosan szükségünk lesz valamilyen orvosi ellátásra.

Ennek az orvosi ellátásnak természetesen a minősége a leglényegesebb, ahogyan fontos szempont a gyorsasága is. Nem elhanyagolható az sem, hogy milyen környezetben, körülmények között történik majd, és nyilván mindennek az anyagi vonzatát is figyelembe kell vennünk.

Az ellátás, ami mindenkinek jár

Az állami egészségügy legjelentősebb előnye, hogy elméletileg nem kerül külön pénzbe: a bruttó fizetésünkből levont társadalombiztosítási járulék vagy a magunk után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék fejében extra térítés nélkül igénybe vehetjük az állami ellátásokat.

Természetesen nem mindenki és nem csupán a kifejezett egészségügyi ellátásra fizet társadalombiztosítási járulékot, de elméleti szinten munkavállalóként a bruttó fizetésünk 4%-a (ennyi a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék egészségügyi ellátásokra fizetett része) jogosít fel bennünket arra, hogy az állami egészségügyi intézményekben ellátásban részesülhessünk.

Ez például egy nettó 400.000 forintos fizetés esetén körülbelül havi 24.000 Ft-ot jelent (ami évente 288.000 Ft), ha pedig nincs munkaviszonyunk, akkor havonta 8.000 Ft (évente tehát 96.000 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnünk az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez.

Vajon hány kezelésért fizetünk ennyit? Természetesen ez mindenkinél más és más, de a statisztikát tekintve a magyarok igencsak jelentős számú orvosi szolgáltatást vesznek igénybe ebből az „összegből”.

2020-ban csaknem 51 millió alkalommal került sor járóbeteg-ellátásra (amely még kevesebb is a pandémia okán korlátozottan működő ambuláns ellátások miatt, a korábbi években 70 milliós esetszámokat is találunk), és közel 294 millió beavatkozásra került sor. Ez egy főre vetítve hozzávetőlegesen 5 orvosi ellátást és 3 beavatkozást jelent ebben az évben.

Természetesen ez tényleg csak az átlag, változó, hogy kinek melyik évben hány ellátásra van szüksége. Lehet, hogy valaki az adott évben egyszer sem járt orvosnál, más pedig több műtéten és beavatkozáson is átesett.

Az ezért cserébe fizetett tb éves szinten nem kevés pénz, főleg ahhoz képest, hogy mennyit kell várnunk egy-egy vizsgálati időpontra, hány órát kell ülnünk a váróteremben, és mennyi időt tud ránk szánni a túlterhelt személyzet.

A magyar társadalombiztosítás felépítése miatt ezt az összeget mindenképp fizetnünk kell, ám így egy adott probléma esetén már nem kerül külön pénzünkbe az ellátás (a hálapénz rendszerének megszüntetése után pedig gyakorlatilag sem).

Igen ám, csakhogy sok területen kifejezettebb hátrányok nélkül is meg lehet alkudni egy-egy alacsonyabb színvonalú szolgáltatással – de az egészségünk tekintetében ez jelentős kockázatokkal jár. Ugyanis egy nem megfelelő időben vagy nem kellő alapossággal adott diagnózis még akkor is nagy problémákat okoz, ha épp „csupán” hosszabb időbe telik felépülésünk vagy szövődményekkel kell megküzdenünk.

Magasabb színvonalon is lehet!

Amint már a bevezetőben is láthattuk, a magánegészségügyi ellátás nagyságrendekkel színvonalasabb: az orvosunk annyi ideig foglalkozik panaszainkkal, amíg csak az szükséges, a bánásmód előzékeny, odafigyelnek, hogy minél kevesebb kellemetlenséget kelljen átélnünk, és gyógyulásunkhoz a legteljeskörűbb segítséget kapjuk.

Az állami egészségügyi ellátással szembeni előnyök igencsak számottevőek, így joggal vetődhet fel a kérdés, hogy nem lehetne-e az összes egészségünket érintő problémát magánintézményekben kezeltetni, és csak erre költeni? A magánegészségügyi rendszer azonban nem alkalmas arra, hogy kizárólag erre támaszkodjunk: egy életmentő beavatkozásra, sürgősségi ellátásra technikailag nincs felkészülve, így ilyen esetekben mindenképp mentőt kell hívnunk, ráadásul a komolyabb műtéteket és beavatkozásokat sokszor csak az állami egészségügyben tudnak elvégezni.

A magánegészségügyi ellátás bizonyos tekintetben nem az állami ellátást helyettesítő, azt csupán kiegészítő alternatíva lehet, így ha magánegészségügyi szolgáltatást veszünk igénybe, akkor azért értelemszerűen külön fizetnünk kell.

És bizony sokan ezt is teszik: az uniós országok közül az egyik legmagasabb arányban Magyarországon fizetnek magánellátásokért. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 956  milliárd forintot tett ki ez az összeg 2021 első félévében, amelyből 106 milliárd forintot egészségpénztárakon, egészségbiztosításokon keresztül finanszíroztunk, 850 milliárd forintot pedig zsebből. Holott a nettó bevételünkből kifizetni egy-egy magánorvosi kezelést igencsak megterhelő.

Egy felmérés is ezt igazolja: a megkérdezett, magánorvoshoz járó páciensek 59%-a  érezte anyagilag megterhelőnek a kezelés díját, amelyet a legtöbben (79%) a jövedelmükből fedeztek.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e ezt máshogy csinálni? Van-e mód arra, hogy olcsóbban vegyük igénybe ezeket a szolgáltatásokat? A következő részben ennek járunk utána!

A magánorvos drága, de a költségek mérsékelhetők!

A problémára megoldást jelenthetnek a szolgáltatásfinanszírozó, más néven magánorvosi egészségbiztosítások, melyek lényege éppen az, hogy ne kelljen minden egyes magánorvosi látogatás díját a jövedelmünkből finanszíroznunk.

A magánorvosi biztosítás (szemben az összegtérítéses változatokkal) ugyanis nem úgy működik, hogy a biztosítási díjért cserébe egy adott összeget fizet a biztosító baj esetén, hanem szolgáltatást finanszíroz, azaz fizeti a magánorvosi ellátásunkat. Ráadásul nem is csupán csak akkor, ha problémánk adódik: biztosításunk keretében akár adott számú és jellegű megelőző szűrővizsgálaton is részt vehetünk.

Ez úgy működik, hogy a biztosító szerződésben áll magánegészségügyi intézményekkel, ha pedig szeretnénk igénybe venni valamelyik szolgáltatást, akkor megszervezik számunkra a szükséges vizsgálatokat.  

A biztosításnak további előnye, hogy általa igénybe vehetjük az éjjel-nappal hívható orvosi call center szolgáltatást, melynek keretében szakképzett egészségügyi személyzet hallgatja meg panaszainkat, és segít annak eldöntésében, hogy milyen orvoshoz forduljunk vagy hogy hogyan enyhítsük ideiglenesen otthon a problémát.

Zárójelentéseink, laboreredményeink értelmezését is kérhetjük, és biztosítási csomagunktól függően adott számú szűrővizsgálaton is részt vehetünk. A prémium konstrukciók limit nélküli vizsgálatokat, házi vizitet, gyógytornát, betegszállítást, kórházi ellátást is tartalmaznak.

Persze, meglehet, hogy hónapokon át „hiába” fizetjük a díjakat: ám a ráfordítás sokszorosan megtérül, amikor megbetegszünk, és vizsgálatok, kezelések sorára lesz szükségünk – amelyeket egyenként kifizetni a legtöbb ember számára nehezen teljesíthető pénzügyi kihívást jelent.

Egy ilyen biztosítással tehát megteremthetjük a jövőbeli, magas színvonalú ellátásunk anyagi feltételeit. Hiszen nagyon is logikusan és felelősségteljesen gondolkodunk, amikor erre előre fel szeretnénk készülni. 

Mivel nem tudjuk előre, hogy milyen gondokkal és hányszor kell majd felkeresnünk az egészségügyi szolgáltatókat, így pontosan nem számolhatjuk ki azt az összeget, amelyet félre kellene tennünk a szükséges magánorvosi kezelésekre.

Azt azonban meg tudjuk nézni, mennyi lenne egy átlagos, nem túl súlyos egészségügyi probléma kivizsgálása magánintézményekben, és hogy mennyibe kerülne, ha a biztosításunkért cserébe vehetnénk igénybe mindezt. Következzen hát két esettanulmány, amelyeknek segítségével mindezt kideríthetjük!.

Péter története

Péter grafikusként dolgozik, megbízásos szerződéssel több céggel is kapcsolatban állt, így jórészt otthonról végzi a munkáját. Egy influenzás megbetegedés után sokáig nem épült fel, a lázas állapot megszűnése után is orrfolyás, fül- és fejfájás kínozta, így rendkívül nehezen tudta teljesíteni a feladatait. Belátta, hogy ez így nem mehet tovább, hiszen alig mert vállalni további megbízásokat, a gyötrő fejfájás ellehetetlenítette a hatékony munkavégzést.

Bizonytalan volt, hogy hová kellene fordulnia, így először a háziorvosát kereste fel, aki fül-orr-gégészeti kivizsgálást javasolt. Mivel Péter három órán át üldögélt a váróteremben, ami alatt éppen be tudta volna fejezni a leadásra váró munkáját, elhatározta, hogy inkább a magánegészségügyben keres megoldást a problémájára.

Arra gondolt, hogy először is sokkal hamarabb fog időpontot kapni, márpedig minél előbb orvosolják a bajt, ő annál előbb elkezdhet dolgozni, annál hamarabb lesz bevétele. Azonkívül nem kockáztathatja a késlekedés esetleges egészségügyi következményeit sem, és vélhetőleg sokkal kevesebb betegségnek lesz kitéve egy nem túl zsúfolt rendelőben, valamint a légkör is nyilván barátságosabb lehet.

Ezért hát arra jutott, hogy nemcsak megérdemli a magas színvonalú ellátást, de egyenesen szüksége is van rá, kerül, amibe kerül. Nem csalódott a színvonalat illető várakozásaiban, és bizony a költségek tekintetében is joggal számított egy nagyobb összegű kiadásra.

Jó ideig kereste azt a magán fül-orr-gégészeti klinikát, amit megfelelőnek ítélt meg az internetes vélemények és információk alapján. A klinikán valóban olyan váróterem fogadta, amilyet szeretett volna: nemcsak minden a legnagyobb kényelmet szolgálta, rendezett, minőségi környezetben, de ami Péter számára a legfontosabb volt: rajta kívül senki nem volt ott, hiszen az aznapi első időpontra érkezett.

Az asszisztens és az orvos nagyon alaposan kikérdezte, így még arra is fény derült, hogy tulajdonképpen már korábban is észlelte a tünetek egy részét, viszont mivel csak enyhébb formában, így nem tulajdonított jelentőséget neki.

Márpedig az orvos szerint nagyon is jelentős tünetekről van szó, ezért a diagnózis felállításához először egy kontrasztos orrmelléküreg MR-vizsgálatot írtak elő.

Péter elégedetten távozott a rendelőből, ahol 30.000 forintot fizetett a vizsgálatért, de úgy érezte, megérte: fél óra alatt végzett, abban a 30 percben pedig csak az ő panaszaival foglalkoztak, és kijelölték számára a gyógyulás következő lépcsőfokát.

Ez a lépcső azonban korántsem volt olcsó: 85.000 forintba került az MR-vizsgálat, amelyre meglepően hamar, már azon a héten időpontot is kapott. A barátságos személyzet még Péter MR-től való idegenkedését is rendkívül jól kezelte, nyugtató és figyelemelterelő beszélgetéssel a minimálisra tudták csökkenteni a bezártság okozta stresszt.

Az MR kimutatta, hogy a melléküregek krónikus gyulladásban vannak, amelynek oka jó eséllyel valamilyen allergia lehet. Így hát a következő állomás egy átfogó allergiavizsgálat elvégzése kellett, hogy legyen.

Erre szintén egy magánlaborban került sor, ahová már másnapra időpontot kapott. A vizsgálat 95.000 forintba került.

Az eredményekkel Péter ismét felkereste a fül-orr-gégészt, bízva abban, hogy gyógyulását a megismert alapossággal és szaktudással irányítja majd. Így is történt: az eredmények az orvos gyanúját igazolták, amelynek megoldása mindössze egy gyógyszeres terápia volt. Ezelőtt azonban még meg kellett szüntetni a jelenlegi panaszos állapotot, így egy 10 alkalmas antibiotikumos injekciókúrát írtak elő, amely alkalmanként 6.000 forintba került.

A kúrára Péter naponta járt be a fül-orr-gégészeti klinikára, mégsem érezte különösen megterhelőnek, hiszen időpontra ment, soha nem kellett várakoznia, és a kedves, figyelmes légkör feledtette az orvosi környezetet.

Az injekciókúra után megkezdődhetett az allergia gyógyszeres terápiája, amelyet egy 6 alkalmas Rhinolight kezelés egészített ki 60.000 forintért. A fényterápia gyors, kellemes volt, valamint hatékonynak is bizonyult, és a gyógyszerrel együtt teljesen megszüntette Péter tüneteit.

A grafikus nem bánta meg, hogy magánorvoshoz fordult, hiszen panaszai alig pár hét alatt tökéletesen megszűntek, és sem a vizsgálatok, sem a kezelések nem okoztak kellemetlenséget, sőt, csak pozitív élményei maradtak. Igaz, a pénztárcája igencsak megérezte: a számlája összesen 330.000 forintra rúgott.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy mindezt lehetséges volna olcsóbban megúszni?

Ha Péternek lett volna magánorvosi biztosítása, akkor a választott konstrukciótól függően havi 8–35 ezer forintos biztosítási díjért cserébe további ráfizetés nélkül igénybe vehette volna a fenti szolgáltatásokat.

Egy középáras, havi 15.000 forintos biztosítás esetén egy évben 180.000 forintot kellett volna fizetnie, ami még mindig 150.000 forinttal kevesebb, mint amennyibe egyetlen betegségének a kezelése került.

Ráadásul a biztosítás keretében az év során fellépő valamennyi egészségügyi problémáját a magánklinikán vizsgáltathatta volna ki, és részt vehetett volna az éves szűrővizsgálatokon is – ezek szintén több tízezer forintba kerülnek, ha valaki, biztosítás híján, zsebből szeretné finanszírozni.

Zita története

Zita már egy ideje nehezebben tudta hajlítani a térdét, de úgy volt vele, hogy biztosan az életkor, no és a pluszkilók gyarapodása számlájára írható ez az állapot, így nem nagyon foglalkozott a kérdéssel, mindössze kímélte a fájó testrészt, amikor csak tudta.

Egyik reggel azonban nagy fájdalmakra ébredt, és alig bírt ráállni a lábára. HR-esként a munkája nagy része ugyan ülőmunka, de sokszor kell az üzemi terület egyik végéből a másikba szaladgálnia, így szóba sem jöhetett, hogy aznap reggel dolgozni menjen.

A gyerekeket is a férje készítette össze és vitte el az iskolába, ezután pedig Zitával útnak indult az egyik magánorvosi rendelőbe, hiszen korábbi rossz tapasztalataik miatt egy jó ideje, amikor csak tehették, magánellátásban kezeltették az egészségügyi problémáikat.

Magánorvosuk röntgent készített, ám azon semmilyen elváltozás nem volt látható, így reumatológushoz irányította Zitát. A röntgenért és a vizsgálatért összesen 40.000 forintot fizettek, de tudták, hogy ez még csak a kezdet: eddig még csupán kisebb panaszokkal keresték fel a magánorvost, ám most minden bizonnyal hosszadalmasabb kezelés veszi kezdetét.

Ennek ellenére nem szerették volna az állami egészségügy kálváriáját járni, várakozni a vizsgálati időpontokra, miközben Zita sem a munkáját nem tudja végezni, sem a háztartásban vagy a gyerekek körüli teendőkben nem tud segítséget nyújtani.

Ezen kívül nagyon fontos számukra az is, hogy minőségi környezetben, alaposan és körültekintően elvégzett vizsgálatokon vehessen részt Zita, amiben nem is csalódtak, ám a költségek gyorsan követték egymást: a reumatológiai vizsgálatot 30.000 forintért végezték el, és vérvételt, valamint ízületi ultrahangot is kértek: az immunológiai laborvizsgálat 45.000 forint volt, az ízületi ultrahang pedig 30.000 forintba került.

Az ultrahang során világossá vált, hogy Zitának porckopása, pontos megnevezéssel oszteoartritisze van, amelyet először gyógyszerekkel kezdtek kezelni. A gyógyszerek és kenőcsök 25.000 forintba kerültek egy hónapban.

Két havi kezelés eredménytelensége után Zita már nagyon elkeseredett, és lelkileg is egyre nehezebben viselte, hogy nem tudja úgy ellátni a feladatait, mint a fájdalom kezdete előtt. Orvosa előtt is világossá vált, hogy a sokszor sikertelen gyógyszeres kezelés jelen esetben sem hozott megoldást, Zita pedig már türelme végén járt, ám még mindig el szerette volna kerülni a műtétet.

Így egy 5 alkalmas infúziós kúrát írtak elő számára 130.000 forintért, amely ugyan gyors és hatékonyabb gyógyulást is hozhat, de orvosa figyelmeztetett: ez az utolsó mentsvár, és ha ez nem működik, mindenképp műtétre lesz szükség.

Zita vállalta a kockázatot, és a műtéttől való félelme miatt inkább kifizette a kúra árát, hátha elkerülhető, hogy kés alá kelljen feküdnie. A kúra végén Zita térde ugyan sokkal kevésbé fájt, ám pár napra rá újra alig bírt ráállni, így ismét visszament az orvoshoz, aki most már csak a műtéti utat látta járhatónak.

A térdműtétet egy egynapos sebészeti kezelés keretében végezték el, ám még a műtét előtt szükség volt CT-vizsgálatra (35.000 forint), gócszűrésre (100.000 forint), valamint laborvizsgálatokra (45.000 forint), a műtét maga pedig 950.000 forintba került. A beavatkozás utáni lábadozás, a kontrollok újabb megpróbáltatást jelentettek, pénzügyileg pedig igencsak megcsappant a családi kassza: Zitának a térdproblémája megoldásáért összesen 1.400.000 forintot kellett fizetnie.

A kiadásokat leszámítva minden jól alakult: Zita néhány hét múlva már ismét ereje teljében, jól működő térddel térhetett vissza a munkába, és bár a lábadozása megviselte, a színvonalas ellátás és a sikeres beavatkozás kárpótolta, ahogy az is megnyugvással töltötte el, hogy legalább nem az állami egészségügy útvesztőiben kellett bukdácsolni: biztos volt benne, hogy úgy sokkal több fájdalmat kellett volna elviselnie.

1.400.000 forint viszont, akárhogy is nézzük, rengeteg pénz – és hősünk rengeteget megtakarított volna, ha rendelkezett volna egy havi 25.000 forintos, műtéteket is finanszírozó egészségbiztosítással.Egy év alatt ennek az összegnek a töredékét, 300.000 forintot fizetett volna biztosítási díjként, és minden más betegségével is magánorvosokhoz fordulhatott volna, élvezhette volna a magas színvonalú környezet és egészségbiztosítási ellátás vitathatatlan előnyeit, igénybe vehette volna az egészségét óvó szűrővizsgálatokat is. Ráadásul az orvosokat sem egyenként kellett volna felkutatnia: a biztosító mindent megszervezett volna a számára, és neki már csak a megbeszélt időpontokban a megadott helyeken kellett volna megjelennie.

A minőségi ellátás megfizethető!

Látható, hogy történetünk szereplői egyetlen év egyetlen egészségügyi problémájának kezelésén is mennyit spórolhattak volna egy egészségbiztosítással: Péter egy havi 15.000 forintos díjért cserébe a 330.000 forintos kezelés díjának csaknem a felét, 150.000 forintot takarított volna meg.

Zita pedig 1.400.000 forint helyett havi 25.000 forintos díjat fizetett volna, ily módon 1.100.000 forint kiadást úszott volna meg.

És bár ezek kitalált történetek, korántsem nélkülözik a valóságot: Magyarországon fül-orr-gégészeti szakrendelésen 2020-ban több mint 1,3 millió alkalommal jelentek meg, térdízületi problémákkal pedig a lakosság 15%-a küzd, amely csaknem 1,5 millió főt jelent.

Ha nem is a fenti problémák, de valamilyen betegség okán minden bizonnyal rákényszerülünk majd arra, hogy költsünk az egészségünkre. Ezt azonban megtehetjük jól tervezetten, havi rendszerességgel, kiszámítható és megfizethető fix díjakkal egy magánorvosi biztosítás keretében.

Így sem az állami egészségügyi rendszer kockázatainak nem kell kitennünk magunkat, sem óriási összegeket nem kell fizetnünk egy-egy magánorvosi kezelésért, ellenben azzal a nyugodt tudattal élhetjük az életünket, hogy bármilyen problémánk adódik, igénybe vehetjük a  magas színvonalú magánegészségügyi szolgáltatásokat.

Szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítással az addig sokaknak luxusnak tűnő ellátások azok számára is elérhetővé válnak, akiknek nincs több százezer vagy több millió forintjuk minden egyes egészségi probléma megoldására.

Rengeteg egészségbiztosítási termék közül választhatunk, azonban nem mindegy, hogy milyen konstrukciót, milyen feltételekkel és költségekkel találunk, érdemes hát részleteiben is megismerni ezeket a biztosításokat. A legjobb, ha szakértők segítségét kérjük, akik díjmentes tanácsadás keretében segítenek kiválasztani számunkra a leginkább megfelelő, baj esetén hathatós megoldást nyújtó magánorvosi biztosítást.