Egészségbiztosítás ekhósan adózóknak:
Az ekhós jövedelem után járó ellátások alacsony összege megrendítheti a költségvetésünket, hiszen jelentős bevételtől esünk el, ha nem tudunk dolgozni. A felmerülő problémákra megoldást jelenthet egy jól átgondolt egészségbiztosítás, amely akár a kieső jövedelem egy részét is pótolhatja.
Javasolt következő lépés:
Segítünk megtalálni az Ön számára legjobb egészségbiztosítást!Egy ország állampolgáraként társadalomban élünk, közösséget alkotunk, és vannak közös javaink, közösen használt értékeink: járhatunk a járdán, leülhetünk egy padra, vagy épp játszótérre vihetjük a gyermekeinket.
A közösség tagjaként pedig sérülékenyebb társainkra is vigyázunk, segítjük őket: a betegek orvosi ellátásban részesülnek, a munka nélkül maradtak álláskeresési járadékot kapnak, a szülő nélkül maradt gyermekek árvaellátást és így tovább. Hiszen mi magunk is kerülhetünk segítséget igénylő helyzetbe, ekkor pedig számíthatunk a társadalom támogató erejére.
Ezeket a közös értékeket és a támogató rendszereket az általunk fizetett adók teszik lehetővé: bevételeinkből egy bizonyos összeg az állam közös kasszájába vándorol, majd szétosztásra kerül társadalmi értékeink védelmére, fejlesztésére, valamint a rászoruló embertársaink számára juttatott ellátásokra.
Ám nem minden bevétel adózik egyforma mértékben, hiszen az is számít, hogy milyen jogviszonyban szereztük: a munkaviszonyból származó jövedelem után az általános szabályok szerint fizetjük az adót, a vállalkozói bevétel esetében pedig választhatunk, hogy jövedelemarányos vagy az átalány megfizetésével teljesítjük a közterheket.
Az állam kedvezményes adózási formákat is biztosít: a kisebb vállalkozások esetében figyelembe veszi méretüket, így kevesebb adót kell fizetniük a kisadózóknak (ez a kata adó), illetve a kisvállalatoknak (ez pedig a kiva adózási forma).
Sőt: nemcsak a vállalkozás mérete, de tartalma, tevékenységi köre révén is igénybe vehető kedvezményes adózás: ez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho, amelyet az állam által támogatni kívánt, a társadalom számára közös értékeket teremtő területeken munkálkodók vehetnek igénybe: a művészet, a sport és a média szegmensében dolgozó munkavállalók, vállalkozók.
Nem meglepő tehát, hogy sokan élnek ezekkel a lehetőségekkel és választják az ekhós adózást, hiszen így bevételükől több marad a zsebükben. Azonban előnyei mellett kétségtelenül vannak hátrányai is, amelyek közül a legjelentősebb a táppénz és a nyugdíj alacsony mértéke.
Ám ezek a hátrányok kiküszöbölhetők: egy betegség ideje alatt például kiegészíthetjük a csökkent jövedelmünket, ezáltal megteremtve anyagi biztonságunkat ebben a sérülékeny helyzetben is. Ebben az egészségbiztosítási termékek lesznek segítségünkre – cikkünkben megnézzük, milyen lehetőségek nyílnak meg előttük a különböző egészségbiztosításokkal, és hogyan alkalmazhatjuk őket úgy, hogy az ekhós adózásnak – annak árnyoldalai nélkül – kizárólag az előnyeit élvezhessük.
Mit kell tudni az ekhós adózásról?
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) egy főként művészek, kulturális szakemberek, sportolók számára igénybe vehető adózási forma, amely kedvezményesebb, mint az általános szabályok szerinti adózás: bevételünket mindössze 15% levonás terheli, sőt, nyugdíjasként vagy más EU-államban biztosítottként pedig csak 9,5%.
Akkor választhatjuk ezt a kedvezményes adózást, ha:
- van mellette olyan jövedelmünk, amely után már megfizettük a közterheket;
- körébe tartozó munkát végzünk;
- az ekhósan adózó jövedelem nem éri el az évi 60 millió, a sport területén dolgozók esetében pedig a 250, illetve 500 millió forintot.
Az ekhót a kifizető vonja le a bevételünkből, amely után őt 15,5% járulék terheli – azonban ez még mindig kedvezőbb számára, mintha általános módon adózó jövedelmünk után teljesítené 17%-os járulékfizetési kötelezettségét.
Munkavállalóként pedig még nagyobb a kedvezmény, hiszen egy munkaviszony általánosan adózó jövedelméből 33,5%-ot vonnak le, ami több mint a duplája az ekho 15%-os mértékének. Vállalkozóként is több marad a zsebünkben, ha nem jövedelem- vagy átalányadózással, hanem ekhós adózással fizetjük a közterheket.
Ha teljes jövedelmünket olyan tevékenységi körben szerezzük (akár vállalkozóként, akár munkaviszonyban), amely ekhósan adózható, akkor ebből a jövedelemből legalább a minimálbérnek megfelelő rész (2021-ben 167.400 forint) általánosan kell, hogy adózzon, hiszen mindenképpen kell olyan bevételünknek lennie, amely után megfizetjük a közterheket. A minimálbér feletti jövedelemrésznél pedig már élhetünk az ekho kedvezményes mértékével.
Ha szeretne többet megtudni az ekhós adózás feltételeiről, illetve részletes számításokat is megnézne arról, hogy mennyivel több pénz marad a zsebében, ha a jövedelme egy része ezen a módon adózik, olvassa el EKHO Kisokos című cikkünket.
Milyen közterheket nem vált ki az ekho?
Az ekho mértéke azért lehet kevesebb, mert például nem tartalmaz minden olyan járulékot, amelyet egy általános adózású jövedelem esetében megfizetünk – ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos juttatásokra sem leszünk teljes mértékben jogosultak. Hiszen az egyes járulékokat abból a célból fizetjük a társadalmi közös kasszába – gondoljunk csak a nyugdíjjárulékra –, hogy cserébe a társadalom is segítsen bennünket, ha életkörülményeink úgy alakulnak, hogy támogatásra van szükségünk (például elérjük a nyugdíjkorhatárt).
A 15%-os ekho ugyanis egyrészt a személyi jövedelemadó mérséklésével (15% helyett 9,5%) éri el kedvező mértékét, másrészt viszont nem tartalmazza sem a nyugdíjjárulékot, sem a pénzbeli egészségügyi járulékot.
Vagyis az ekhós adózás során semmit nem fizetünk be a nyugdíjra és a pénzbeli egészségügyi ellátásra (azaz a táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra), így aztán az adott juttatásokból is csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem részesülünk.
A nyugdíj megállapítása során az ekhós bevételnek csupán 61%-át számítják be, a táppénz és a CSED és a GYED esetében pedig egyáltalán nem veszik figyelembe az ekhós bevételünket – kizárólag az általánosan adózó jövedelmünk után vehetjük igénybe ezeket az ellátásokat, valamint táppénzre is csak saját betegségünk után válunk jogosulttá (azaz nem kérhetünk táppénzt gyermekünk ápolására).
A CSED és a GYED speciális, jellemzően előre tervezhető élethelyzet, és a nyugdíjkorhatár eléréséig is van módunk megtervezni öngondoskodással, hogy hogyan is kerüljük el az ekhós adózás ezen hátrányát, ám a táppénz esetén már más a helyzet.
Hiszen kiszámíthatatlan, hogy mikor és mennyire betegszünk meg, és valószínűleg nem úszunk meg hosszú éveket anélkül, hogy táppénz igénybevételére lenne szükségünk. Márpedig ha az ekhósan adózott jövedelmünk számottevő, netalántán komolyabb félretett összeg sem áll rendelkezésünkre, akkor akár komoly pénzügyi gondba is kerülhetünk egy hosszabb betegség okán.
Táppénz és betegszabadság ekhósként
Ha megbetegszünk, előbb a kedvezőbb mértékű betegszabadságot vehetjük igénybe évente 15 nap erejéig, ha pedig ezt a keretet már kimerítettük, a betegszabadságnál alacsonyabb összegű táppénzre leszünk jogosultak. Vagyis ha például májusban 10 napot voltunk betegszabadságon, és szeptemberben újra megbetegszünk, és 10 napot otthon töltünk, akkor ebből már csak 5 nap a betegszabadság, 5 napra pedig táppénzt kapunk.
Mivel a betegszabadságot nem az állam, hanem a munkáltató fizeti, így csak munkavállalóként vehetjük igénybe – nem munkaviszonyban dolgozó vállalkozóként a betegszabadság helyett is táppénzt kapunk.
Betegszabadságra tehát ekhós adózóként is jogosultak vagyunk, ha munkaviszonyból származik a jövedelmünk. Azonban összegét nem az összes jövedelmünk, hanem csupán a minimálbér után számítják, hiszen mi is a minimálbér után fizetjük a betegszabadságra jogosító pénzbeli egészségügyi járulékot.
A betegszabadság mértéke 70%, és a napokra meghatározott távolléti díj (ami leegyszerűsítve az az összeg, amit szabadság esetén kapunk) alapján kerül kiszámításra. Minimálbér esetén egy húsz munkanapos hónapban napi 8.370 forintot jelent, vagyis a 15 napos betegszabadság-keretet felhasználva 87.885 forintra vagyunk jogosultak.
A táppénz ennél még kevesebb, a jövedelmünk, vagyis ekhós adózóként a minimálbér 50 vagy 60%-a, amelyből még 15% személyi jövedelemadót is levonnak:
- 50% akkor, ha 2 évnél rövidebb a biztosítási jogviszonyunk, vagy ha kórházi kezelés időszakára kérjük a táppénzt;
- és 60%-ot kapunk minimum 2 éves biztosítási jogviszony után, amennyiben nem kórházi kezelésről van szó.
Ez azt jelenti, hogy ekhós adózással 85.374 forintot vagy 71.145 forint táppénzt kapunk havonta, amely annyira alacsony, hogy tartalékok vagy egyéb bevétel hiányában valóban komolyan megrendülhet anyagi biztonságunk egy hosszabb betegség esetén.
Ha kíváncsi a betegszabadság és táppénz közti különbség mibenlétére, érdeklik a pontos számítások vagy az igénylések menete, blogunkban több érdekes cikket is talál a témában.
Az ekhós táppénz veszélyei: a Váradi család története
Így történt ez a Váradi család esetében is, ahol a családfő hangmérnökként dolgozott, havi bruttó 600.000 forintért. Az összes járulékot csak a minimálbér után fizette meg, a minimálbéren felüli összeget ekhósan adózta, melynek értelmében 479.031 forintot vihetett haza.
A minimálbér erejéig ugyanis az általános szabályok szerint vonták az adót: 33,5%, azaz 56.079 forint közterhet fizetett; a minimálbér feletti részből pedig 15% ekhót, 64.890 forintot vontak le, így összesen 120.969 forint levonás terhelte a bruttó összeget (80.031 forinttal kevesebb, mintha az egész keresete után normál módon adózott volna).
Azonban egyik nap Péter rosszul lett a munkahelyén, szúró fájdalmat érzett a mellkasában. Orvosi vizsgálatok hosszú sora kellett ahhoz, hogy kiderüljön a baj valódi oka, ez idő alatt Péter többször is táppénzre kényszerült. A diagnózis felállítása után sem nyugodhatott azonban meg a család, Péternél ugyanis súlyos szívbetegséget állapítottak meg, amit műteni kellett. A műtét után ismét hónapokba került, amíg sikerült felépülnie. A tünetek jelentkezésétől a felgyógyulásig eltelt egy évből Péter 10 hónapot táppénzen töltött, nem egyszer kórházi tartózkodással. Ez azt jelentette, hogy erre az időszakra a minimálbér után számolt betegszabadságot és táppénzt (a kórház miatt volt, hogy csak 50%-ost) kapott.
A családi kasszába így 479.031 forint helyett hosszú időn keresztül csupán 70–85.000 forint érkezett. Minden félretett pénzük ráment arra, hogy kiegészítsék a megcsappant bevételt, ráadásul a kezelésekkel, gyógyszerekkel a havi kiadásaik is megnőttek. Végül kénytelenek voltak feladni a lakásukat, és két gyermekükkel együtt a nagyszülőkhöz költöztek.
Az ekhós adózásnak akkor sem kisebbek a veszélyei, ha vállalkozóként vesszük igénybe. Ebben az esetben is az általánosan adózó jövedelmünk után kapjuk a táppénzt, vagyis a táppénz összege attól függ, hogy mennyi a munkaviszonyból származó jövedelmünk vagy a vállalkozói kivétünk, amelyek után megfizetjük a közterheket.
Előzze meg a bajt egészségbiztosítással!
Az a Váradi család történetéből is egyértelműen látszik, hogy csak akkor vagyunk pénzügyileg viszonylag biztonságban egy hosszabb táppénz esetén, ha az általánosan adózó jövedelmünk adja a bevételeink nagy részét. Az ezen felül eső ekhós jövedelem kiesése (azon túl, hogy az általánosan adózó bevételünk is 50-60%-ra csökken a táppénz időszaka alatt) súlyos következményekkel járhat, hiszen azt semmilyen módon nem kompenzálják: az ekhósan adózó bevételünk után egyáltalán nem jár táppénz.
Így elgondolkodhatunk azon, hogy bevételünk mekkora részére vesszük igénybe az ekhót, hiszen dönthetünk úgy is, hogy nem csupán a minimálbér erejéig adózunk az általános szabályok szerint, hiszen minél nagyobb összeg után fizetjük meg a kedvezmény igénybevétele nélkül a közterheket, annál nagyobb alapból számítják majd a nyugdíjunkat, táppénzünket. Ez azonban azt jelenti, hogy ebben az esetben nem élvezhetjük ki az ekhós adózás által kínált kedvezményeket maximálisan, hiszen a különböző juttatások során figyelembe vett jövedelemalap miatt egy részéről kvázi lemondani kényszerülünk.
Szerencsére kétféle lehetőségünk is van arra, hogy más módon kerüljük el azt a pénzügyi veszélyhelyzetet, amelybe ekhósként egy betegség során kerülnénk. A megoldás az egészségbiztosítási konstrukciókban rejlik. Egyrészt a kieső jövedelem pótlására az összegtérítéses egészségbiztosítás jelenthet megoldást, a magánorvosi (vagy más néven szolgáltatásfinanszírozó) egészségbiztosítás pedig abban segíthet, hogy megfelelő orvosi ellátással rövidebb legyen a betegség kivizsgálásának és az esetleges beavatkozások után a gyógyulás időszaka.
Így segíthet az összegtérítéses egészségbiztosítás
Az összegtérítéses egészségbiztosítások segítségével pénzügyi juttatásokban részesülhetünk, így ekhós adózóként mindenképp érdemes átgondolni egy ilyen biztosítás megkötését.
Egy egészségbiztosítással kiterjedt védelmet élvezhetünk. Az összegtérítéses egészségbiztosítások keretében a következő elemek szerepelhetnek (és általában szerepelnek is):
- kórházi napi térítés, vagyis ha kórházba kerülünk, naponta egy előre meghatározott (általunk megjelölt) összeget kapunk;
- a műtéti térítés egyszeri nagyobb összeget jelent a műtét súlyosságától függően;
- a kritikus betegségre vonatkozó védelem esetén szintén egyszeri nagyobb összeget kapunk;
- baleset vagy csonttörés esetén is egy, a szerződésben meghatározott összegben részesülünk.
Emellett kérhetünk keresőképtelenség esetére szóló napi térítést is, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy kiegészítse a táppénz elenyésző összegét egy hosszabb betegség esetén. A szerződésünkben mi határozzuk meg azt az összeget (például napi 5000 forintban), amelyet minden egyes táppénzen töltött nap után kifizet számunkra a biztosító, ha egy meghatározott időn (általában 15–30 napon) túl keresőképtelenek lennénk. Ilyenkor a keresőképtelenség első napjától jár a térítés, vagyis egy 31 napos táppénz esetében mind a 31 napra megkapnánk az általunk meghatározott összeget.
Gondoljunk csak vissza a korábban leírt történetre! Ha Péter rendelkezett volna egy ilyen, sokrétű védelmet nyújtó összegtérítéses biztosítással, egyáltalán nem kellett volna aggódnia a pénzügyi problémák miatt, a lakásukat megtarthatták volna, és a család életszínvonalának csökkenését sem kellett volna elszenvedniük.
Esetükben a következő összegeket kapta volna Péter a biztosítótól:
- ha 5.000 forintos keresőképtelenség esetére szóló napi térítésre köti a biztosítást, akkor a munkaképtelensége idején havonta nagyságrendileg 100.000 forint járt volna számára;
- ha e mellett még egy 5.000 forintos kórházi napi térítés is szerepelt volna a csomagjában, akkor egy háromhetes kórházi tartózkodás esetén az adott hónapban még 105.000 forintot kapott volna;
- Sőt, a műtétre is járt volna számára a szerződésében meghatározott nagyobb összeg, például 1.000.000 forint.
A normál módon adózott jövedelme után kapott 70–85.000 forint mellé így kapott volna még havonta 100.000 forintot a keresőképtelenség esetére szóló térítéssel, a műtéti térítésből és a kórházi napi térítésre juttatott összegből pedig havonta több mint 120.000 forinttal egészíthették volna ki a költségvetésüket.
Ez gyakorlatilag megmentette volna a családot: elkerülték volna, hogy lakhatásuk ellehetetlenedjen, és a gyógyulás szempontjából is rendkívül fontos stresszmentes nyugalommal néztek volna szembe a havi kiadásokkal, hiszen azokat a biztosításnak köszönhetően könnyebben tudták volna fedezni. Lehetséges, hogy így az összes tartalékukat sem kényszerültek volna elkölteni.
Mindez csupán havi pár ezer forintba került volna (az összegtérítéses egészségbiztosítások havi díja konstrukciótól függően 2.000–10.000 forint között mozog), amelyet a család könnyedén ki tudott volna fizetni a betegség előtti időszak bevételeiből.
Ne felejtsük el, hogy ez csak egy hozzávetőleges példa, hiszen a valóságban minden szerződés egyedi, a pontos feltételeket pedig csak a saját szerződésekből ismerhetjük meg.
A hosszas táppénz akkor is megterhelte volna a családi kasszát, ha nem ekhósan adózó jövedelemről van szó – így azonban, a minimális táppénz okán ellehetetlenült a lakhatásuk, és komoly anyagi vészhelyzet állt elő. Egy jól megalkotott egészségbiztosítással Péter ekhós adózóként is megteremthette volna azt a védőhálót, amely baj esetén is pénzügyi stabilitást nyújt.
Magánorvosi egészségbiztosítással gyorsabb lehet a gyógyulás
A magánorvosi egészségbiztosítások ezzel szemben nem pénzbeli támogatást nyújtanak, hanem a biztosítási díjunkért cserébe szolgáltatásokat finanszíroz számunkra a biztosító: magánegészségügyi intézményekben vehetünk részt a magas színvonalú orvosi vizsgálatokon, megelőző szűrővizsgálatokon.
A vizsgálatokat meg is szervezik számunkra a biztosítóval szerződésben álló különböző magánrendelőkben, magánkórházakban, ahol általában 1 héten belül már kapunk is időpontot.
Talán a történetben szereplő hősünknek, Péternek sem súlyosbodott volna annyira a betegsége, hogy ilyen hosszú idő kelljen a felépüléséhez, ha nem hónapokat vár a szükséges vizsgálatokra.
Egy magánorvosi biztosítással szűrővizsgálatokra is lehetősége lett volna, amelyekre sokkal szívesebben elmegy az ember, ha mindent megszerveznek helyette, és sorban állás nélkül, kellemes környezetben, motivált emberek nyújtanak neki színvonalas szolgáltatást.
A magánorvosi biztosításokkal az évente meghatározott számú szűrővizsgálatok mellett a legtöbb szakorvosi vizsgálaton részt vehetünk (például kardiológiai, belgyógyászati, bőrgyógyászati, szemészeti- vagy laborvizsgálaton), biztosítanak számunkra ultrahangot, MRI- vagy CT-vizsgálatot, a fájdalmasabb beavatkozásokhoz pedig akár altatást is kérhetünk.
A megfelelő védelem megtalálása a legfontosabb
Ekhós vállalkozóként valóban kulcsfontosságú tehát, hogy előre gondoskodjunk az esetleges betegség miatt kieső bevételünk pótlásáról. Ezt az egészségbiztosításokkal maradéktalanul megtehetjük, ha egy valóban számunkra megfelelő konstrukciót választunk. Olyant, amelynek ára a pénztárcánkhoz igazodik, a védelem pedig éppen az igényeinknek megfelelő.
Fontos ugyanis, hogy az egészségbiztosításunk olyan támogatást nyújtson számunkra, amely fedezi a kieső bevételünket – ennek összeállításában akár díjmentes segítséget is kérhetünk független szakértőktől, akik akár kombinálják is számunkra a magánorvosi és az összegtérítéses egészségbiztosítást, így egy valóban kiterjedt védelmet teremthetünk meg magunknak.
Ekhós adózóként elengedhetetlen a védelem, hiszen egy hosszabb betegség valóban alapjaiban rengetheti meg anyagi biztonságunkat. Az egészségbiztosítások megóvhatnak bennünket ettől a veszélytől, és általuk árnyoldalak nélkül élvezhetjük az ekhós adózás kétségtelen előnyeit.
Amennyiben bizonytalan abban, melyik egészségbiztosítási védelem lenne ön számára a legideálisabb, kérjen független tanácsadást szakértőinktől, akik ingyen és bérmentve segítenek kiválasztani a megfelelő fokú védelmet.