A kata az egyik legnépszerűbb adózási forma, hiszen kedvező mértékű fix összeg havi befizetésével nagyjából le is róttuk a vállalkozói terheket, a bevétel pedig a miénk marad.
A kedvező vállalkozói járuléknak azonban megvan az ára is, ami a kata esetében a nyugdíj és a táppénz mértéke. Jelen cikkünkben annak járunk utána, hogy mekkora ellátásra számíthatunk, ha katás vállalkozóként megbetegszünk, és hogyan segíthetnek az egészségbiztosítások abban, hogy megteremtsük az anyagi biztonságunkat a nem túl magas összegű táppénz esetén is, ezzel is mérsékelve a katás adózás hátrányait.
A kata előnyei és hátrányai
Hogy milyen feltételekkel adózhat valaki katásan, hogyan érdemes vállalkozást indítani, vagy éppen milyen nyomtatványokra van szükség, arról KATA kisokos című cikkünkből tájékozódhat. A katás vállalkozás és az egészségbiztosítások szempontjából elevenítsük fel a kata előnyeit és hátrányait!
A kata adózási formának valóban olyan előnyei vannak, amelyek miatt méltán népszerű:
- az adó mértéke kifejezetten kedvező;
- az adminisztráció jóval egyszerűbb, mint más vállalkozási adózási formáknál;
- az áfamentes számlázás piaci árelőnyt biztosít;
- a vállalkozás költségeit előre ismerjük;
- szabadon be- és kiléphetünk akár év közben is.
Azonban hátrányait is fontos figyelembe vennünk:
- a havi kata adót akkor is meg kell fizetnünk, ha alig van, vagy épp egyáltalán nincs bevételünk;
- a kiadásainkat nem tudjuk elszámolni;
- fontos a bevételek előre tervezése, folyamatos könyvelése, hiszen figyelnünk kell, hogy átlépjük-e az évi 12 milliós összeghatárt;
- a legnagyobb hátrány azonban az ellátási alap, amelynek mértéke igen alacsony, ennek következtében a táppénz és nyugdíj összege jóval alatta marad az anyagi biztonságot jelentő összegnek.
Táppénz és betegszabadság katásként
A kata hátrányai voltaképpen eltörpülnek az előnyei mellett – kivéve az ellátási alap mértékét, amely azonban kifejezetten jelentős hátulütője a katás adózásnak. Emelt összegű katás adózással némileg árnyalhatunk a képen, de nem számottevően: a 75.000 forintos adó megfizetésével mindössze nettó 109.060 Ft lesz a nyugdíjalapunk, amelynek majd bizonyos százalékát kapjuk meg nyugdíjként.
A kata nyugdíjalap ugyanis nem azonos a bevételünkkel, hanem törvényileg meghatározott összeg. Az emelt összegű kata adó után megállapított 109.060 forintos nyugdíjalap nyilvánvalóan közel sem elég a felhőtlen nyugdíjas évekhez, ám legalább némivel magasabb, mint a „normál” katás adó által biztosított nettó 65.230 forintos nyugdíjalap.
Ezen kívül a nyugdíj összegét meghatározó szolgálati idő tekintetében is nagy előnnyel bír az emelt összegű kata-adó: 1 katás év valóban 1 év szolgálati időnek számít, míg az 50.000 forintos kata-adó esetében ledolgozott éveinknek csak 61%-át veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításánál.
Arra azonban még van időnk, hogy a nyugdíjunkat öngondoskodással megteremtsük, és katás vállalkozóként valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást indítsunk. Az egészségünk ellenben bármelyik pillanatban megrendülhet, és akkor bizony igencsak gondban leszünk, hiszen a táppénzt is az ellátási alapból számítják, márpedig ez az alap 50.000 forintos kata esetén 2021-ben havi 102.000 forint, emelt összegű katánál pedig 170.000 forint.
Ennek az ellátási alapnak az 50%-át vagy 60%-át kapjuk meg táppénzként (akkor jár 60%, ha 2 évnél hosszabb ideje van katás vállalkozásunk, és nem kórházi ápolásról van szó). Ebből még levonják a 15%-os személyi jövedelemadót is. A táppénzt napokra lebontva számítják, ám most az egyszerűség kedvéért havi, illetve fél havi időszakok tekintetében vizsgáljuk meg a lehetséges összegeket.
Táppénzt igényelni katásként úgy kell, hogy előbb regisztrálunk az Egészségbiztosítási Osztálynál, majd ha ez megvan, a táppénzkérelmet egy formanyomtatványon beadjuk az ügyfélkapun keresztül.
Az ellátási alap 50%-ának SZJA-val csökkentett összege 43.350 Ft, ha pedig 60%-os táppénzt kapunk, akkor 52.020 Ft érkezik az adott hónapban a kasszába, amennyiben az egész hónapot táppénzes állományban töltjük.
Ebben az esetben nem kell megfizetni a katát, ám ha 30 napnál rövidebb a táppénzes időszak, akkor a kata havi fizetését is teljesítenünk kell úgy, hogy közben nincs bevételünk, hiszen ebben az időszakban számlát sem állíthatunk ki (kivéve, ha van alkalmazottunk, hiszen az ő munkája ilyenkor is kiszámlázható).
A 30 napos határ nem egyben értendő: ha egy katás vállalkozó például júliusban 20 napot volt beteg, akkor júliusban fizetnie kell a katát. Ám ha augusztusban még 10 napot táppénzen tölt, akkor elérte a 30 napot, így az augusztusi kata adót már nem kell befizetnie.
Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozhat bennünket még egy rövidebb betegség idején is: ha például hetente 100.000, azaz havonta 400.000 forint körüli összeget számlázunk, a kata-adó megfizetése után 350.000 forint marad a zsebünkben. Ám ha egy influenza miatt 2 hétre kiesünk a munkából, akkor nagy valószínűséggel a hónapban csak 200.000 forintot számlázunk, táppénzként pedig megkapjuk az ellátási alap 50%-ának két hétre eső, 21.675 forintos részét, így összesen 221.675 forint bevételünk lesz, amelyből még az 50.000 forintos kata-adó is levonásra kerül. Az adott hónapban tehát a megszokott 350.000 forint helyett mindössze 171.675 forintból, vagyis kevesebb mint a feléből kell majd fedeznünk a kiadásainkat.
Egy 30 napnál hosszabb betegség esetén ugyan mentesülünk a kata-adó megfizetése alól, ám havonta csupán az ellátási alapból számított táppénzt kapjuk, azaz a fenti példánál maradva a 350.000 forintos „nettó” bevételünk helyett 43.350 forintból, illetve – ha 60%-os táppénzben részesülünk – 52.020 forintból kellene megoldanunk a megélhetésünket.
Amennyiben emelt katát fizetünk, akkor a 400.000 forintos számlázásból 325.000 forint szokásosan a bevételünk, amely még 60%-os táppénzzel is 86.700 forintra csökken a táppénzes hónapban.
Abban pedig nem bízhatunk, hogy sosem leszünk betegek 1-2 hétnél tovább – és ne feledkezzünk el róla, hogy még egy kétheti táppénz is a bevétel felére csökkenését jelentette –, hiszen elég egy apróbb baleset vagy egy makacsabb vírus, és könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, hogy csupán 40–50.000 forint áll a rendelkezésünkre kiadásaink fedezésére. Ez pedig nehéz helyzetet jelenthet abban az időszakban, amikor a betegség akár csupán a gyógyszerek árával egyébként is megterheli a családi kasszát.
Óvja meg egészségét és mérsékelje a bevételkiesést egészségbiztosítással!
Katás vállalkozóként tehát létfontosságú, hogy egészségünk megromlása esetére előre gondoskodjunk anyagi biztonságunkról. Erre szerencsére több lehetőségünk is van, amelyeknek a segítségével kiküszöbölhetjük a katás adózás legnagyobb hátrányát, és megteremthetjük önmagunk és családunk számára a gondtalanságot biztosító pénzügyi hátteret.
Magánorvosi egészségbiztosítás
Természetesen az a legkívánatosabb, hogy egyáltalán ne kerüljön sor komoly egészségügyi problémákra – ha pedig mégis felmerülnek, akkor szakszerű, magas minőségű ellátásban részesüljünk.
Erre nyújtanak megoldást a magánorvosi egészségbiztosítások, amelyekkel magánegészségügyi intézményekben történő megelőző vizsgálatokat, orvosi kezeléseket, egészségügyi szolgáltatásokat vehetünk igénybe (másik neve szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás, amely nagyon kifejező: a szolgáltatásokat, amelyeket betegként igénybe veszünk, a biztosító finanszírozza a befizetett éves díjért cserébe).
A biztosító ugyanis szerződésben áll különböző magánrendelőkkel, magánkórházakkal, így ha megbetegszünk vagy csak szűrővizsgálatokkal szeretnénk elejét venni egészségünk megromlásának, akkor a szerződött szolgáltatók valamelyikénél igénybe vehetjük a szükséges ellátást.
Mindezt meg is szervezik számunkra, sőt, abban is segítséget kérhetünk, hogy milyen típusú rendelést, milyen szakorvost kell felkeresni panaszainkkal, illetve konstrukciótól függően magánkórházi kezelést, betegszállítást is igénybe vehetünk.
A biztosítók által kínált különböző csomagok lehetőséget biztosítanak a legtöbb szakorvosi vizsgálatra (úgy mint kardiológia, belgyógyászat, szemészet vagy épp bőrgyógyászat), laborvizsgálatokra, de igénybe vehetünk ultrahangot, MRI- vagy CT-vizsgálatot, mindezt a legmagasabb színvonalon – akár altatást kérve a fájdalmasabb beavatkozásokhoz. A várakozási idő is jóval rövidebb, a kérésünktől számított átlagosan 2–10 nap után már részt is vehetünk a szükséges orvosi rendelésen.
Összegtérítéses egészségbiztosítás katásoknak
Az összegtérítéses egészségbiztosítások nem egészségügyi szolgáltatást, hanem pénzügyi juttatást nyújtanak. Míg a magánorvosi egészségbiztosítás jó lehetőséget jelent egészségünk megőrzésére és hatékony helyreállítására, összegtérítéses egészségbiztosítást a szakértők szerint gyakorlatilag kötelező lenne kötnie minden katás vállalkozónak. Hogy miért? A katás táppénz elenyésző összege miatt, amelynek hátrányát egy ilyen biztosítással tökéletesen kivédhetjük.
Egyrészt ugyanis kérhetünk keresőképtelenség esetére szóló napi térítést, így ha egy meghatározott időn (általában 15–30 napon) túl táppénzre kényszerülnénk, a biztosítás értelmében minden egyes táppénzen töltött napra megkapjuk az általunk megjelölt összeget (például 5000 forintot) visszamenőleg is. Ha a szerződésben megjelölt időszak például 30 nap, és mi 31 napot töltöttünk táppénzen, akkor mind a 31 napra jár a napi 5000 forint. Így elkerülhetjük azt az anyagi megpróbáltatást, hogy az adott hónapban csupán a 40–50.000 forintos katás táppénzből kelljen gazdálkodnunk.
Ezen kívül az összegtérítéses egészségbiztosítások – konstrukciótól függően – a következőkre nyújtanak lehetőséget:
- kórházi kezelés esetén napi térítésben részesülhetünk;
- műtét esetén egyszeri nagyobb összeget fizetnek ki számunkra;
- kritikus betegség diagnosztizálásakor egyszeri nagyobb összeget kapunk kézhez;
- baleset, csonttörés esetén szintén egyfajta „bánatpénzben” részesülhetünk.
A biztosítási összeget mi választjuk meg, így ha előre felmérjük – akár szakember segítségével –, hogy mekkora támogatás teremtené meg számunkra a pénzügyi stabilitást baj esetén, akkor katás vállalkozóként sem kell aggódnunk az egészségünk megromlása következtében felmerülő anyagi problémák miatt.
Tökéletes biztonság kombinált egészségbiztosítással: A Molnár házaspár története
A kétféle egészségbiztosítást akár kombinálhatjuk is: köthetünk magánorvosi és összegtérítéses egészségbiztosítást egyaránt, így az előnyök összeadódnak, és komoly támogatást jelentenek baj esetén.
A havonta a védelemre költendő összeg (konkrétan a biztosítási díjak) ezáltal értelemszerűen magasabb lesz, ám nagyon is visszahozhatja az árát. Erre jó példa a Molnár házaspár története.
A fiatalok albérletben laktak, fő bevételi forrásukat pedig a férj frissen indított katás vállalkozása jelentette. Mivel hallottak a kata veszélyeiről is, felkerestek egy független alkuszt, akinek a segítségével kétféle egészségbiztosítást (magánorvosit és betegbiztosítást is) kötöttek. Így garantálva, hogy egy esetleges baleset vagy betegség esetén, a férj bevétele nélkül ne kerüljön veszélybe lakhatásuk, megélhetésük.
Az átlagosan havonta 400.000 forintos bevétel még úgy is elég volt a kisvárosi albérlet és a havi költségek fedezésére, hogy a két biztosítás együttes díja csaknem 20.000 forint volt, amelyért cserébe viszont védelmet nyújtottak baleset, kritikus betegség, műtét, keresőképtelenség esetére is, valamint színvonalas orvosi ellátást biztosítottak.
A baj hamarabb bekövetkezett, mint gondolták: a férj élt a magánorvosi biztosítás nyújtotta lehetőségekkel, és részt vett az igénybe vehető szűrővizsgálatokon. Tulajdonképpen ez mentette meg az életét: daganatot fedeztek fel nála, amelyet azonnal műteni kellett.
A kétségbeesés természetesen óriási volt, ám legalább az anyagiak és az egészségügyi ellátások megfelelősége miatt nem kellett aggódniuk. A műtét előtti vizsgálatokra már a diagnózist követő napokban sor került a biztosításuk szerinti magánintézményekben, és a műtét időpontját is gyorsan megszervezték számukra.
Az összegtérítéses egészségbiztosítás révén pedig mind a műtét, mind a kritikus betegség után járó összegeket megkapták, amely bőven elegendő lett volna, hogy a felépülés ideje alatt kieső jövedelmet pótolja, ami a táppénzt kiegészítő térítéssel együtt már jelentős összeget eredményezett.
A biztosításuk révén kapott pénzből még félre is tudtak tenni, és ez adta az alapot ahhoz a későbbiekben, hogy saját lakás vásárlásába vághassanak bele. A havi 20.000 forintos biztosítási díj így sokszorosan behozta az árát, arról nem is beszélve, hogy ennél jóval többet nyertek, hiszen nemcsak az anyagi biztonság, de a diagnózis, a gyors és színvonalas kezelés, így a gyógyulás lehetősége is az előrelátásuknak volt köszönhető.
Egészségbiztosítással katásoknak is könnyebb
Láthattuk, hogy a kata rendkívül kedvező – ám bizonyos szempontból ugyanilyen „veszélyes” is, hiszen egy betegség vagy baleset miatt komoly anyagi gondba kerülhetünk. Egy egészségbiztosítással azonban biztonságossá tehetjük önmagunk és családunk számára ezt az egyébként jelentős előnyöket nyújtó adózási formát.
Ennek a biztonságnak a megteremtése nem csupán pénzügyi szempontból fontos: egész lelkiállapotunkra, mentális stabilitásunkra hatással van, és ha akár észrevétlenül is, de a háttérben ott motoszkál a „mi lesz a vállalkozásommal, ha megbetegszem” gyötrő gondolata.
Ha mindezt egy jól megalkotott egészségbiztosítási konstrukcióval kiküszöböljük, tulajdonképpen szinte maximális biztonságra teszünk szert: a kata költségei előre kiszámíthatóak, betegség esetén pedig a biztosításunk olyan védőhálót jelent, amely egy havonta jól tervezhető összeget mindenképpen megér.
A jól megalkotott kitétel persze kiváltképp fontos, hiszen biztosításunknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy baj esetén kompenzálja a bevételkiesést, és segítségével egészen biztosan meg tudjunk felelni a felmerülő pénzügyi kihívásoknak.
Szerencsére ebben a kérdésben sem vagyunk magunkra hagyva: kérhetjük szakértők segítségét is, ráadásul díjmentesen, hogy összeállítsák a számunkra leginkább megfelelő konstrukciót. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen katás vállalkozóként a táppénz minimális összege valóban komoly anyagi problémákat okozhat, amelyeknek elejét vehetjük egy jól összeállított egészségbiztosítási konstrukcióval.