Életünk során elkerülhetetlen, hogy időnként az orvoshoz is ellátogassunk, konkrét panasszal, vagy éppen szűrővizsgálatokra. Ilyenkor pedig, akár állami, akár magánegészségügyi ellátást veszünk igénybe, a TAJ kártyát az elsők közt fogják kérni tőlünk.
Ez az aprócska kis kártya az egyik legfontosabb okmányunk, hiszen nemcsak az orvosnál van rá szükség, hanem a GYES-sel, nyugdíjjal, munkakeresési segéllyel (vagy másnéven álláskeresési járadékkal) kapcsolatos ügyintézéshez is nélkülözhetetlen. A TAJ kártyát a születésünkkor kapjuk, és gyakorlatilag végigkíséri az egész életünket.
Gyakran adódnak azonban nem várt bonyodalmak, így előfordulhat, hogy a kártyánkat elveszítjük, külföldre költözünk, vállalkozóvá válunk, tartozásokat halmozunk fel, de akár egy elhúzódó munkahelyváltás is okozhat problémát.
A többség számára pedig egyáltalán nem egyszerű eligazodni a bürokratikus egészségügyi rendszerben, és sokan nem tudják, mit jelentenek a TAJ kártya azonosítása során felvillanó „lámpák” színei. Éppen ezért cikkünkben most érthetően, röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Vágjunk is bele!
Mi az a TAJ kártya, és miért fontos, hogy rendben legyen?
A TAJ betűszó a Társadalombiztosítási Azonosító Jel rövidítése. Ez egy olyan egyedi, személyazonosító kód, amit az egészségügyben, a nyugdíjbiztosítási rendszerben, a szociális- és egészségbiztosítási rendszerekben használnak a személyi adatok védelme érdekében.
A TAJ számot minden magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár alanyi jogon megkapja a születésekor. A TAJ szám a TAJ kártyán szerepel. Ez egy hatósági igazolvány, amely tartalmazza a tulajdonosa nevét, születési dátumát, TAJ számát és a kiállítás dátumát.
A kártya jogosultságot biztosít az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ilyen például a háziorvosi vizsgálat, a receptírás, a szakrendeléseken való részvétel, a legtöbb műtét – amit az egészség védelme vagy annak javítása érdekében végeznek el – és kórházi kezelések, illetve a sürgősségi ellátások.
A kártya megléte viszont nem csak ezért elengedhetetlen. Szükség van rá a szociális juttatások igénybevételéhez, illetve a magánegészségügyi ellátások során sem tudjuk nélkülözni. Lényegében a személyi igazolvány és a lakcímkártya mellett az egyik legfontosabb okmányunk.
Legfontosabb kérdések a TAJ kártyával kapcsolatban
Mint említettük, a TAJ szám és ezzel a TAJ kártya alanyi jogon jár minden olyan személynek, aki Magyarországon született, magyar állampolgár, és hazai lakóhellyel rendelkezik. Születéskor az anyakönyvezést követően a TAJ kártyát a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) hivatalból kiállítja, majd postázza az újszülött lakcímére.
Ezután egy jó ideig nincs is semmi teendő ezzel kapcsolatban, hiszen a jogosultság alanyi jogon jár minden magyar lakcímmel rendelkező gyermeknek, egészen 18 éves korig. A problémák csak ezután kezdődnek, hiszen ha a nagykorúvá vált gyermek kilép a közoktatás vagy a felsőoktatás rendszeréből, akkor – 45 nap elteltével – az állam által biztosított jogosultsága megszűnik.
Gyakran előforduló eset, hogy valakinek elveszik vagy megrongálódik a kártyája, esetleg megváltozik a neve (pl. házasságkötésnél). Ilyen esetben mindig új TAJ kártyát kell igényelni. Ehhez fel kell keresni egy kormányablakot, vagy a lakhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatalt. Az igénylés során szükség lesz egy személyazonosításra alkalmas igazolványra, illetve a lakcímkártyára.
Fontos tudni, hogy az eljárás díjköteles, 2022-ben 3.000 forintot kell fizetni az új TAJ kártyáért, ha elvesztés vagy megrongálódás miatt van szükség a cserére. Ellenben ha név- és adatváltozás történt, ha a régi kártyát ellopták, vagy ha valaki (például külföldi állampolgárként) az első TAJ kártyáját igényli, akkor a kiállítás ingyenes.
Hogyan lehetünk biztosítottak vagy jogosultak?
Rögtön az elején tisztázzunk röviden két nagyon fontos fogalmat, ugyanis a köznyelvben sokszor összemosódik a biztosított és a jogosult szó, holott e két kifejezés nem ugyanazt jelenti.
Biztosítottnak nevezzük azokat, akik az állam által finanszírozott valamennyi egészségügyi ellátásra jogosultak, és ezen felül pénzbeli ellátásokat is igénybe vehetnek (például táppénz, GYES). Ebbe a csoportba tartoznak többek között az alkalmazottként dolgozók, az egyéni és társas vállalkozók, a főállású kisadózók és a bármilyen munkaviszonyban álló személyek.
Ezzel szemben a jogosultak, bár ugyanúgy igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat, nem igényelhetnek pénzbeli ellátást. Kik ők? Például a nappali tagozatos tanulók és hallgatók, a nyugdíjasok, a hajléktalanok, a 18 év alatti gyermekek, illetve, akik saját maguk után fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy megállapodás alapján szereztek jogosultságot.
E két csoportba tartozóknál a TAJ jogosultság ellenőrzése során a zöld lámpa villan fel, ami azt jelenti, hogy minden rendben van, a jogviszony rendezett, nincs egyéb teendő.
A rendszerben azonban más színek is léteznek, nézzük meg, melyik mit jelent:
Piros lámpa
A TAJ szám ugyan érvényes, de a jogviszony rendezetlen. Ez olyankor fordulhat elő, ha például valakinek nincs munkaviszonya, és saját maga sem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ilyen esetben a szolgáltatók ugyan nem tagadhatják meg az ellátást, de figyelmeztetnek, hogy mielőbb rendezni kell a jogviszonyt. Aki viszont legalább féléves tartozást halmoz fel, annak a TAJ száma érvénytelenné válik (barna lámpát kap), és mindaddig nem vehet igénybe semmiféle egészségügyi szolgáltatást, amíg a hátralékot nem rendezte. Ez alól kivételt képez a sürgősségi ellátás.
Sárga lámpa
A TAJ szám érvényes, de a szolgáltatások csak korlátozottan vehetőek igénybe. Ezt a nemrégiben bevezetett jelzést azok kapják, akik az egészségbiztosítóval kötött külön megállapodás alapján szereznek jogosultságot. Ide soroljuk a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, unión kívüli állampolgárokat (pl. itt dolgozó külföldiek), illetve a külföldi állampolgárságú, magyar lakcím nélküli gyermekeket.
Kék lámpa
A TAJ szám átmenetileg érvénytelen. Ez abban az esetben történik, ha az illető külföldön dolgozik, és egy másik országban van érvényes társadalombiztosítási jogviszonya (erről a következő fejezetben bővebben is lesz szó).
Barna lámpa
A TAJ szám egyéb okból érvénytelen. Ebben az esetben bármilyen egészségügyi ellátást (kivéve a sürgősségi, életmentő beavatkozásokat) csak térítés ellenében lehet igénybe venni. Barna lámpát kapnak a több mint féléves Tb-hátralékkal rendelkezők, azok a magyar állampolgárok, akik külföldön telepednek le és magyar lakcímüket is megszüntetik, illetve azok az itt élő külföldiek, akiknek nincs érvényes biztosítási jogviszonyuk.
Láthatjuk tehát, hogy a TAJ számunk minden esetben megmarad, a rendszerből ugyanis kilépni nem lehet, a fenti színek pedig arra szolgálnak, hogy az érvényesség vagy a jogosultság könnyedén beazonosítható legyen.
Hol és hogyan fogadják el a TAJ kártyát?
Bármilyen egészségügyi szolgáltatást is veszünk igénybe, biztos, hogy a TAJ kártyát rögtön az elején kérni fogják tőlünk. Sokszor már a bejelentkezés során ellenőrzik, még mielőtt egyáltalán találkoztunk volna az orvossal. A kártya mellett legtöbbször a személyi igazolványt és a lakcímkártyát is be kell mutatni.
Elméletileg az új típusú E-személyi igazolványok már egyben TAJ kártyaként is funkcionálnak, de a gyakorlatban ez még sok helyen nem működik, mert az intézményeknek nincsenek meg az ehhez szükséges technikai feltételei. Ezért az eredeti TAJ kártyát célszerű mindig magunknál tartani.
Sokak számára meglepő, hogy még a magánegészségügyi szolgáltatók is elkérik a TAJ kártyát. Természetesen ebben az esetben nem a jogviszony ellenőrzése a cél (hiszen itt az ellátásért minden esetben fizetni kell), hanem csupán az azonosítás. Emiatt a magánintézményekben az sem jelent gondot, ha a TAJ szám egyébként érvénytelen, vagy a jogviszony rendezetlen.
Mi a helyzet a külföldi munkavállalással és a külföldiek hazai biztosításával?
Napjainkban jelentős azoknak a honfitársainknak a száma, akik külföldön, főként az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában élnek és dolgoznak. Mivel ők az adott országban létesítenek munkaviszonyt, így az egészségügyi ellátást is ott fizetik. Ezt a tényt viszont a hazai egészségbiztosítónak be kell jelenteni a megfelelő nyomtatványon, így a TAJ száma passzív lesz, és az illető kék lámpás jelzést kap.
Ez abból a szempontból előny, hogy így a külföldi mellett nem kell pluszban a magyarországi egészségügyi járulékot is fizetni. Ugyanakkor hátrány is, hiszen ha például külföldön dolgozóként hazalátogatunk, és itthon szeretnénk orvoshoz menni, akkor kék lámpás TAJ kártyával nem, csak az Európai Egészségbiztosítási Kártyával lehet igénybe venni az egészségügyi ellátások egy szűkebb körét. A magyar TAJ számunk csak akkor lesz újra érvényes, ha megszüntetjük a külhoni biztosítási jogviszonyunkat, és ezt természetesen jelezzük is az egészségbiztosító felé.
Az EGT-n belül dolgozó magyar állampolgároknak tehát viszonylag egyszerű dolguk van, ellenben aki „harmadik országban” él és vállal munkát, arra már eltérő szabályok vonatkoznak.
Magyarország több EU-n kívüli országgal is (pl. Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, India, Ausztrália) kötött különböző egyezményeket, ami alapján szintén be kell jelenteni a külföldi biztosítási jogviszonyt, a TAJ számot pedig érvénytelenítik. Ezután itthon szintén nem kell járulékot fizetni. Azonban ha ez alatt az idő alatt mégis igénybe veszünk egészségügyi ellátást Magyarországon, fizetnünk kell majd érte.
Az ilyen egyezménnyel nem rendelkező országok esetén pedig, ha ott élünk, de Magyarországon is van bejelentett lakcímünk, akkor a külföldi munkavégzés ideje alatt is fizetni kell a magyar TB-t.
Ezen felül pedig az adott országban is csak térítés ellenében vehetjük igénybe az egészségügyi ellátásokat a helyi szabályozások szerint. A sürgősségi beavatkozások költségeit a kormányhivataltól utólag vissza lehet igényelni, de csak akkora összegig, amennyibe az ellátás Magyarországon is került volna. Az EGT-n kívüli munkavállalók ellátásáról bővebb információk a NEAK kapcsolódó weboldalán olvashatóak.
EU-s TAJ: az Európai Egészségbiztosítási Kártya
Beszéljünk most egy kicsit bővebben az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról, vagyis az EEK-ról, amelyet a köznyelvben gyakran EU-s TAJ kártyaként említenek. Ez a kártya az Európán belüli utazások egyik fontos okmánya. Felmutatásával az EGT-tagállamokban, illetve Svájcban és Szerbiában vehet igénybe orvosi okokból szükséges egészségügyi szolgáltatásokat az, aki jogosult a magyar egészségügyi ellátásokra.
Így a gyógykezelés céljából nem szükséges visszautazni Magyarországra, de hogy pontosan mi minősül „szükséges ellátásnak”, azt minden esetben orvos dönti el. Ha viszont a kezelés indokolt, akkor a szolgáltatónak kötelessége úgy ellátania a magyar biztosítottat, mintha ő is rendelkezne biztosítással az adott országban.
Európai Egészségbiztosítási Kártyát szintén kormányhivatalban vagy kormányablakban lehet igényelni, a szükséges igénylőlap, valamint a személyi okmányok bemutatásával. Az eljárás díjmentes (kivéve, ha azért van szükség új kártyára, mert a régi elveszett vagy megrongálódott), a kártya pedig a kiállítástól számítva legfeljebb 36 hónapig érvényes. Utána lehet újat igényelni mindaddig, amíg rendelkezünk érvényes biztosítási jogviszonnyal. Ha viszont ez a jogviszony megszűnik, akkor a kártyát is vissza kell szolgáltatni annak a kormányhivatalnak, amelyik kiállította.
Azzal viszont fontos tisztában lenni, hogy a kártyával igénybe vehető ellátásokra nincs egységes protokoll, így előfordulhat, hogy némely tagországban bizonyos szolgáltatásokra nem fogadják el. Egy másik eset, hogy az ellátás költségeit a helyszínen a betegnek kell finanszírozniuk, és azt utólag tudják csak visszaigényelni az egészségbiztosítótól. Ez a visszatérítéses rendszer jelenleg Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban működik.
Azzal is jó, ha tisztában vagyunk, hogy külföldön nem fogadják el a magyar TAJ kártyát. Bár az EU-tagállamokban jogosultak vagyunk minden olyan ellátás igénybevételére, ami nem várhat, amíg hazaérünk, de ehhez egy Európai Egészségbiztosítási Kártyára van szükség.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát mindig az az ország állítja ki, amelyikben érvényes egészségbiztosítással rendelkezünk. Tehát ha egy másik tagállamban dolgozunk, akkor nem Magyarországon, hanem az adott országban kell igényelnünk a kártyát, és hazalátogatás esetén az indokolt szolgáltatásokat ugyanúgy igénybe vehetjük, mintha itthon is biztosítottak lennénk.
Hasonló a helyzet a kettős állampolgársággal rendelkezők esetében is. Ugyanis alapvetően nem az állampolgárság a döntő, hanem az, hogy melyik országban vagyunk biztosítottak. Így aki például román-magyar kettős állampolgár, viszont Romániában dolgozik és román TAJ kártyája van, az ugyanúgy csak az EEK segítségével veheti igénybe a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat.
Hogyha tehát külföldön folytatunk keresőtevékenységet, ugyanakkor nincs Európai TAJ kártyánk, és orvoshoz megyünk Magyarországon, akkor az ellátás költségeit ki kell majd fizetni.
Ha hosszabb távon külföldön tartózkodunk, de sem Magyarországon, sem az adott országban nincs hivatalos munkaviszonyunk, csak például utazási biztosításunk, akkor a kint tartózkodás idején is végig fizetni kell a hazai Tb járulékot, hiszen ilyen módon nem lehet felfüggeszteni a TAJ számot vagy kilépni a rendszerből.
Hogyan juthatnak magyar TAJ kártyához a külföldi állampolgárok?
Ahogy arról már korábban is szót ejtettünk, a Magyarországon született magyar állampolgároknak a NEAK hivatalból kiállítja a TAJ kártyát, így ezzel kapcsolatban nincs különösebb teendő. Most nézzük meg röviden, mi az eljárás rendje az egyéb esetekben.
A külföldön született, viszont magyar állampolgársággal rendelkező újszülötteknél a magyar anyakönyvezési eljárást követően magyar lakcímkártya birtokában kérvényezhető a TAJ kártya. Emellet azt is szükséges igazolni, hogy az újszülött másik országban nem rendelkezik érvényes egészségbiztosítással.
A Magyarországon született, de külföldi állampolgárságú gyermekeket először az állampolgárságuk szerinti országban kell anyakönyveztetni, és ezen okmányok, valamint a magyar lakcímkártya bemutatásával lehet számukra TAJ kártyát igényelni.
Ha viszont az újszülöttnek nincs magyar lakhelye (mert például csak tartózkodási engedéllyel rendelkezik), akkor csak külön megállapodás révén veheti igénybe az egészségügyi ellátások egy korlátozottabb körét. Ez a már említett sárga lámpát jelenti. Ellenben, ha az anya rendelkezik érvényes magyar biztosítással, akkor születéstől eltelt 2 hónapon belül az ő TAJ kártyájával jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra.
Azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon dolgoznak, szintén igényelhetnek TAJ kártyát, ehhez azonban az érvényes munkaviszonyt is igazolni kell. Az egyszerűsített foglalkoztatott külföldiek (például idénymunkára érkezők) esetében annyi a különbség, hogy az ő jogosultságuk kizárólag az üzemi balesettel összefüggő ellátásokra terjed ki.
A TAJ kártya kiállításáért a fenti esetekben is csak akkor kell díjat fizetni, ha az illetőnek már korábban is volt kártyája, de az elveszett vagy megrongálódott.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát ugyan Magyarországon is elfogadják, de csak akkor, ha azt külföldi hatóság állította ki, és a tulajdonosa rendelkezik érvényes egészségbiztosítással egy másik EGT-tagállamban. Tehát a Magyarországon kiállított EEK-t nem használhatjuk itthon a TAJ kártya helyettesítésére.
TAJ kártya nélkül az élet kockázatos!
Az eddigiek alapján láthatjuk, hogy a társadalombiztosításunk, és ezzel együtt a TAJ kártyánk rendben léte alapvető feltétele annak, hogy jogosultak legyünk a hazai egészségügyi és szociális rendszer szolgáltatásainak igénybevételére.
Bár az állami egészségügyi rendszer hiányosságait látva sokan inkább a magánegészségügyi szolgáltatóknak szavaznak bizalmat, fontos hangsúlyozni, hogy az állami rendszert nem lehet teljesen megkerülni. Hiszen a magánegészségügynek is számos olyan területe van még, ahol nem tudnak minket ellátni; ilyenek például a sürgősségi beavatkozások.
Tehát jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy az állami egészségügyi rendszer alól nem tudunk „kibújni”. Ezért még ha rendelkezünk is magán egészségbiztosítással, akkor is ügyeljünk arra, hogy a saját biztonságunk érdekében mindig ott lapuljon az irataink közt egy zöld lámpával rendelkező (azaz érvényes, rendezett jogviszonyt igazoló) TAJ-kártya.